G7 Reggel

2022. szeptember 29. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz rég nem látott magyar vasúti fejlesztésekről, a legfontosabb európai gázvezeték tönkretételéről, egy celldömölki későn kelőről és egy téves jóslatról az olajkorszak végéről.

1. Napi G7: rég nem látott vasúti fejlesztés

Legkevesebb 470 milliárd forintba kerülhetnek a Vitézy Dávid által szeptember elején bejelentett vasúti fejlesztések.

Miért fontos ez? Az 50 mozdony és 39 (opcionálisan 49) szerelvény rég nem látott fejlesztés a magyar vasúton, mivel az alapvetően negyvenéves kocsikból álló InterCity-flotta java részét lecseréli vele a MÁV-Start Zrt.

• A személyszállításban használt kétezer vasúti jármű kétharmada 40 évesnél idősebb. Ezeknek a közel harmadát válthatják le az új vonatokkal.
• A beszerzés amiatt is jelentős, mert Magyarországon a kilencedik legmagasabb az egy főre jutó, vasúton évente megtett távolság az európai országok közül.

Számokban: A G7 becslése szerint 17,6 millió forint körüli lehet az egy ülőhelyre jutó ár az új szerelvényeknél. Ez kétszerese a 2020 óta közlekedő emeletes Kiss motorvonatokénál.

Ellentmondás: Korábban eldőlt, hogy a mozdonyok 200 kilométer/órás sebességre képes Siemens Vectronok lesznek, ezekhez ugyanakkor 230 kilométer/órás sebességre alkalmas kocsikat akarnak venni az eddig megjelent információk alapján.

• Egyetlen ismert és a mozdonyokkal kompatibilis lehetőség van: a Siemens Viaggio kocsijai.
• Magyarországon évtizedekig nem lesz 160 kilométer/óránál gyorsabb pálya, ezért feleslegesnek tűnhet a 230 kilométer/órás sebességű vonatok beszerzése (a környékbeli országokba járó járatok miatt szükséges a 200-as sebesség).

Szabotázsnak minősítette az EU az orosz gáz legfontosabb európai útvonalán, az Északi Áramlat két vezetékén történt robbantásokat, amelyek miatt szivárogni kezdett a gáz.

Károk: A két vezeték négy csövéből három sérült meg, és német kormányzati források szerint ezeket valószínűleg sosem lehet már használni. Olyan nagyok a lyukak, hogy „extrém mennyiségű” sós víz jut a vezetékekbe, ami korrodálja őket.

Miért fontos ez? Ezen az útvonalon már három hete egy köbméter gáz sem érkezett, de mivel a több mint ötven méter mélyen végrehajtott akció mögött több EU-s vezető az oroszokat sejti, fordulópontot hozhat az uniós-orosz viszonyban.

• A robbantások közelebb hozhatják a háború eszkalációját, mivel uniós infrastruktúrában tettek kárt, európai felségvizek határán.

• Az időzítés sem lehet véletlen: A robbantásokkal egy napon adták át az orosz gáz kiváltását szolgáló, Norvégiát Lengyelországgal összekötő vezetéket.

Következmény: A gáz tőzsdei ára nem emelkedett drasztikusan a szivárgások hatására, és az elmúlt hetek alapján úgy tűnik, hogy az LNG, a norvég és az észak-afrikai import fokozásával nagyrészt sikerül helyettesíteni az orosz gázt.

• A robbantások ugyanakkor rámutatnak az európai energiainfrastruktúra sebezhetőségére. Az USA már nyáron figyelmeztette az EU-t, hogy támadás érheti az Északi Áramlatot.
• A Gazprom a robbantások másnapján az Ukrajnán keresztül folyó európai gázszállítások leállítását helyezte kilátásba egy elszámolási vitára hivatkozva.

• Orbán Viktor úgy érzi, elszabotálják a kormányzati kiadáscsökkentést, ezért október végéig teljes kifizetési stopot rendelt el a kormány, csak a béreket lehet fizetni (Telex)
• Miért vallottak kudarcot az oroszok az egyik legerősebbnek gondolt fegyverükkel? (G7)
• A koronavírus elleni szernek hitt ivermectinnel mérgezik a gazdák a mezők élővilágát, a féregirtótól tömegesen pusztulnak a bogarak, ritka madárfajok tűnnek el (Válasz Online)
• Megrázó helyszíni riport egy felszabadított ukrán településről (Telex)
• Pintér Sándor bizalmasához kötődik a cég, amelyen keresztül a kormány megvette a Pegasus kémszoftvert (Direkt36)
• Sok grafikon és feszes összefoglaló az európai energiaválságról (Bloomberg)

Idén ötször-hétszer annyit, több mint 8 ezer milliárd forintot kell költenünk földgáz, kőolaj és áram behozatalára, mint a 2010-es években. Ez a Pénzügyminisztérium ábrájából derült ki, amelyet Varga Mihály osztott meg egy múlt heti előadáson.

• A 2022-es költségvetés 28 százalékát tenné ki ez az összeg. Ugyanakkor csak a támogatott áraknál érinti az emelkedés az állami kiadásokat, a különbséget más esetben a vállalatok és a lakosság fizeti.
• A külkereskedelmi mérleg még soha nem volt ilyen rossz Magyarországon, és ez tovább fog romlani az energiaárak miatt. Ez pedig tovább növeli az inflációt és lassítja a gazdaságot.

Ili nyugdíjas, és egy celldömölki lakótelepen él a kutyájával. Éjjel 1-ig szokott tévézni, így reggel 9 előtt nem nagyon kel ki az ágyból. „Minek felkelni, ha egyszer megtehetem?” – zárja rövidre.

A gazdasági helyzet miatt spórolni kezdett. Ritkábban, heti egyszer mos és kétnaponta főz, hogy kevesebb energiát fogyasszon. Visszafogja a húsfogyasztást, több tésztát és főzeléket főz.

• Ha egyedül eszik – és nem az unokájáékkal – akkor elmegy menüzni egy étterembe. „Abszolút nem drágább, mintha otthon főznék” – mondta az 1700 forintos menüről.

Kedvenc elfoglaltsága: Játszani a hároméves dédunokájával. Minden nap 3 óra körül megy át hozzá, ilyenkor általában viszi magával a másnapra főzött ebédet.

• Korábban jógázott és kirándulni járt, de a dédunoka óta ezek már nem férnek bele.

6. Külső szemlélő: az oktatási rendszer buktatói

Holtzer Péter a természettudományos oktatás fejlesztését célzó Szabó Szabolcs Alapítvány alapítója és elnöke, aki 28. óra nevű podcastsorozatunkat is vezeti.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A kígyó itt bizony a farkába harap, de a G7 Holnap Jó Iskola sorozatában megjelent Lannert Judit írás.

Miért? „Judit ismét nagyon jól szedi össze az oktatási rendszer buktatóit. Vele is beszélgettünk már erről korábban, és a 28. óra hamarosan megjelenő új adásának vendége, Gloviczki Zoltán is hasonlóan arról érvel, hogy XIX. századból itt maradt ideálokat képzelünk bele a XXI. század iskolájába.”

Mikor jelent meg? A Magyar Szó vajdasági napilap 1973. november 25-i számában.

Mi történt? „A válságokból le lehet vonni a tanulságot. Az arab olajtermelő országok által elrendelt szelektív olajbojkott megtanította a nyugati, ipari országokat a rettegésre, de okot szolgáltatott a töprengésre is. Az arabok rájöttek, hogy az olaj politikai fegyverként is használható. A nyugati államok viszont ráeszméltek, hogy nem lehet a kőolajra építeni a jóléti társadalmat.

Az arab bojkott miatt az energiaínség egy évtizeddel korábban köszöntött be, mint ahogy a szakemberek jósolták. Ezért már most felmerül néhány kérdés. Kell-e olyan gépkocsikat gyártani, amelyek 20 liter benzint fogyasztanak 100 kilométeren? Kinek van haszna abból, hogy a nagyvárosok éjjelenként a fényreklámok fénytengerében fürdenek? Összhangban van-e fejlettségünkkel és lehetőségeinkkel, hogy minden irodaépületben olyan klímaberendezéseket szereljünk fel, amelyek aránytalanul sok áramot fogyasztanak?” (Arcanum Adatbázis)