Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. május 27. 09:09 Támogatói tartalom, Tech

Mit csinálnál, ha ezentúl csak hallgatni tudnád az Instát?

Képzeld el, hogy egyszercsak elsötétül az okostelefonod képernyője, és a naponta látogatott híroldalak, közösségi oldalak, online banki felületek, webshopok 90 százaléka hirtelen elérhetetlenné válik a számodra. Az Egyesült Államokban ez napi tapasztalat 57 millió, különféle típusú fogyatékosságokkal élő ember számára. Az USA-ban így majdnem minden ötödik embernek nem csak pár kattintás egy banki utalás vagy a heti bevásárlás elintézése – a nagy részüket kitevő látássérültek Instagram posztokat pedig „napszemüveges lány mosolyog a tónál” típusú, jobban vagy rosszabbul sikerült képleírásokból ismerhetik meg – ha egyáltalán elérhetőek ilyenek.

Világszerte több százmillió látás- vagy hallássérült, értelmi fogyatékossággal vagy másfajta korlátozással élő ember számára az internet világa és a digitalizáció az akadálymentes mindennapok ígéretét hordozza, de egyelőre csak résnyire áll nyitva a többség előtt. Az utóbbi pár évben sok változás indult el ezen a téren, új technológiai megoldások és tervezési szemlélet segíti az akadálymentes termékek és szolgáltatások létrehozását.

A globális népesség 15 százaléka

A globális helyzet is hasonló nagyságrendeket tükröz: a vizuálisan túltelített online világtól talán legjobban elzárt vakok és gyengénlátók több mint 250 millióan élnek világszerte, ez a második leggyakoribb fogyatékosság (a WHO 2011-es jelentése szerint). A legnagyobb csoportot – csaknem félmilliárd ember – a siketek és nagyothallók alkotják, ez megfelel az Európai Unió teljes lakosságának. Értelmi fogyatékossággal nagyjából 200 millióan élnek (A jelentésben a 75-ös IQ-szint alatti eredményt elérők kerültek ide – a szerk).

Az Európai Unióban több mint 80 millió embernek – csaknem minden ötödik uniós lakosnak – van valamilyen mozgásszervi, érzékszervi vagy mentális fogyatékossága, de a társadalom elöregedésével párhuzamos időskori állapotromlásokkal ez a szám folyamatosan nő. A 2019-ben elfogadott európai akadálymentességi irányelv célja, hogy közös alapra hozza a tagállamokat a digitális szempontú akadálymenetes hozzáférés biztosításának értelmezésében. A jogszabály 2025-től lesz hatályos, és szabályozza egyebek mellett a számítógépek és operációs rendszerek, az okostelefonok és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyéb berendezések és a tv-k, vagy éppen az e-olvasók, a lakossági bankolás és általában az elektronikus kereskedelem akadálymentesítési követelményeit.

Ma Magyarországon, az érdekvédelmi szervezetek becslései alapján megközelítőleg félmillió különböző szempontú fogyatékossággal érintett személy él, a róluk gondoskodókkal kiegészülve mintegy 700 000-re tehető azoknak a köre, akik közvetlenül vagy közvetetten nehezített pályán mozognak a digitális és fizikai környezet akadályai miatt.

Egyetemes tervezés

A modern házak, irodák akadálymentesítésére már vannak megoldások és a folyamat ha lassan is, de halad. Kevesebben gondolnak rá, de legalább ennyire fontos volna biztosítani a virtuális tér akadálymentes hozzáférését mindenki számára, amitől még nagyon messze vagyunk. Alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a felhasználóbarát digitális világ tervezésekor gondoljunk a fogyatékossággal élő felhasználók tömegeire is. Ha a digitális koncepciókba már a kezdetektől nem épül be ez a szemlélet, akár jelentős fejlesztési és büdzsé igényt is eredményezhet egy-egy egyszerűbbnek tűnő és magától értetődő UX megoldás beépítése.

Mivel manapság sok információ szinte csak képek formájában jelenik meg egy-egy weboldalon, ezért a látássérülteknek nagy segítséget nyújt, ha a kép feltöltésével együtt ún. képhelyettesítő szöveg is készül hozzájuk, a képen látható információ nyelvi megjelenítésére. Ők ugyanis egy speciális felolvasószoftver és/vagy egy külön csatlakoztatható Braille-kijelző segítségével navigálnak a neten, amely csak a szöveges tartalmakat olvassa fel, vagy jeleníti meg a Braille-kijelzőn. A videós tartalmakhoz automatikusan generált feliratok sem csak az idegen nyelvet tanulókat segítik, hanem a látás- és hallássérülteket is, míg a beszédfelismerő szoftverek azoknak az embereknek elengedhetetlenek, akik beszéddel tudnak csak kommunikálni vagy beszédhibájuk van.

Az asszisztív technológiák, amelyek segítenek dokumentumokat olvasni, navigálni a neten, csak akkor működnek igazán hatékonyan, ha az adott alkalmazást vagy honlapot eleve úgy tervezik meg, hogy figyelnek a fogyatékossággal élők igényeire is. Ezt nevezik egyetemes tervezésnek – ez egy olyan preventív tervezési szempont, amely szerint az épített környezet mellett a szolgáltatásokat is akadálymentessé kell tenni, így lesz a környezetünk olyan, hogy minden ember funkcionálisan használni tudja azt.

Mindehhez az kell, hogy a jelen és a jövő technológiai megoldásait, szoftvereket, de akár háztartási eszközöket készítő mérnökök már a tervezési szakaszban gondoljanak arra, hogy hány különböző igényű fogyasztó számára készítik az adott terméket. Egy egyszerűbb szerkezetű honlapnál is fontos például, hogy a felhasználó tudja, hol tart a honlapon és egy gombnyomásra is visszamehessen a főmenübe, vagy az egérrel beadott parancsokat billentyűzettel is ugyanúgy el lehessen indítani. Sokak számára az átlagosnál is zavaróbbak a felugró ablakok és az automatikusan elinduló videók és különféle hangjelzések, így ezeket is javasolt elkerülni. Emellett a mindenki számára érthető nyelvezet használata is fontos szempont a honlapra szánt szövegek készítésénél.

Az önállóság visszavétele

„Ma lényegesen rosszabbak a körülmények egy kezdő látássérült programozó számára, mint akár három évtizede, ami az informatikai világ fejlődési irányából adódik” – mondta Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány vezetője, aki maga is látássérültként választotta az informatikus szakmát, amihez az ELTÉ-n szerzett programozó matematikus diplomát.

A Magenta Podcast legfrissebb részében az akadálymentes digitális világról volt szó, ide kattintva lehet meghallgatni:

„Az informatika rengeteg lehetőséget ad arra, hogy visszanyerjünk valamit az elveszített önállóságunkból, az alapítványt is emiatt hoztam létre” – mondta. Ebből a képességvesztésből tud visszaadni önállóságot olyan számítógépes megoldás, szoftvervilág, ami számukra is kezelhető, azaz egyetemes tervezéssel készítették.

Sokan csak ’wheelchairguy’-ként ismerik Fenyvesi Zoltán bloggert a Suhanj! Alapítványtól, aki a hat éve bemutatott Tiszta szívvel című magyar filmben főszerepet játszott. A blogger elmozdulást lát az akadálymentesség felé a szolgáltató szektorban, de azért vannak még hiányosságok különösen, ami a városi közlekedést illeti. Ugyanakkor az okos otthon megoldások, amelyek segítenek távolról kaput nyitni a vendégeinknek, vagy automatikusan lehúzni a redőnyöket, a kényelmi faktor mellett  mozgásukban korlátozott embereknek is könnyebbé teszik az önálló életet.

Zanin Éva, a Telekom sokszínűségi és esélyegyenlőségi szakértője szerint a digitális akadálymentesség megoldásai a hétköznapok szolgálatában érvényesülnek a leginkább. A cél, hogy a digitális világ használatához, ne kelljen külön támogatás, mindenki a saját érzékszervi, mozgásszervi és neurológiai szükségleteinek megfelelően megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel önálló és teljes életet élhet a saját igényeinek megfelelően. A vállalatnál elindult akadálymentes ügyfélélményt támogató fejlesztések lényeges lépcsője a széleskörű webes akadálymentesség elérése, illetve mások mellett az olyan digitális esélyegyenlőséget támogató megoldások beépítése az ügyfélkezelési és ügyintézési csatornákba, amilyen a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Kontakt jelnyelvi tolmács szolgáltatása, melynek segítségével a telefonos és az üzletekben történő ügyintézésben egyaránt megjelenhetne a jelnyelvi hozzáférés lehetősége is.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Támogatói tartalom Tech Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

László Pál
2022. június 28. 11:02 Podcast, Támogatói tartalom

Olyan sok pénz van a világgazdaságban, amit már lehetetlen hatékonyan elkölteni

Amikor elárasztják a világot likviditással, nem lehet elvárni, hogy hatékonyan tudják elkölteni, nincs annyi értelmes projekt, amibe be lehetne azt rakni.

László Pál
2022. június 21. 16:38 Élet, Támogatói tartalom

A fővárosi épített örökség is számos lehetőséget tartogat az irodafejlesztéshez

Ahogy a környezettudatosság egyre inkább teret nyer az ingatlanfejlesztési területen is, a jövő a régi épületek új és modern iroda területekké való átalakításában lehet.

Stubnya Bence
2022. június 20. 10:00 Támogatói tartalom

Itthon is beindult a zöldhitelezés, de milyen cégeknek érdemes ilyesmiben gondolni?

Magyarországon az elmúlt másfél évben alakult ki a zöldhitelek piaca. Megfelelő projekthez iparágtól és vállalatmérettől függetlenül is érdemes lehet ilyen pénzügyi forrásokat keresnie egy cégnek.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.