Már jó ideje látni lehetett, hogy leáldozott a hagyományos izzóknak, és átveszik a helyüket a sokkal energiatakarékosabb LED-es lámpák. A magyar innováció- és ipartörténet egyik büszkeségének, a több mint 125 éve működő Tungsramnak mégsem sikerült időben lépnie – az emelkedő energiaárak és a járvány negatív hatásai mellett ez lehetett a fő oka a most bejelentett tömeges elbocsátásoknak.

A Tungsram^*A cég neve a villanykörtékben található hagyományos izzószálat alkotó volfrám fémes elem angol (tungsten) és német (wolfram) megfelelőjének összerakásából származik. április végén jelentette be, hogy abbahagyja a hagyományos lámpagyártást, és megválik 1600 dolgozójától, ami a cég nem egészen 3000 fős állományának több mint a fele.

Az energiahatékonyság jegyében a hagyományos izzók kivezetéséről szóló uniós rendelet már 2009-ben megjelent, és 2018-ban tiltották be ténylegesen a forgalmazásukat^*a raktárkészletet lehet értékesíteni. Ezt figyelembe véve elkésettnek tűnik ez a bejelentés most, 2022-ben. Főleg úgy, hogy a 2018-ban a vezetői kivásárlás során a GE-ből kivált és önállósult Tungsram bevételének nagyobb része még mindig a hagyományos – halogén – lámpagyártásból származik, és a tervek szerint az idei év végére nőne 36 százalékra az új, innovatív üzleti területek aránya, mint például az orvosi eszközgyártás finommechanikai szegmense, a beltéri élelmiszer-termelési fejlesztés vagy éppen teljes ipari világítástechnikai tervezési szolgáltatás.

Nem volt váratlan

Több jele is volt annak, hogy nincs minden rendben a csaknem teljesen exportra termelő, országszerte öt gyárat (Budapest, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kisvárda és Hajdúböszörmény) működtető iparvállalatnál. Februárban a vezetőség felmondta a kollektív szerződés három pontját, amelyek a törvényileg előírtnál kedvezőbb juttatásokat biztosítottak a felmondási időre és a végkielégítésre csoportos létszámcsökkentés esetén. Ez azzal jár, hogy életkortól és a vállalatnál ledolgozott időtől függően 2-8,5 hónapnyi munkabérrel kevesebbet kapnak a dolgozók 2022 májusától munkáltatói felmondás esetén.

Április elején Jörg Bauer, a Tungsramot 2018-ban megvásárló, német származású tulajdonos, elnök-vezérigazgató az Indexnek adott interjújában már arról beszélt, hogy azonnali kormányzati segítségre van szüksége a cégnek. A leépítést közlő bejelentés után megkerestük Mehlhoffer Tamást, a vállalat kommunikációs igazgatóját, aki szerint nincs összefüggés az interjú és az elbocsátások között. Elmondta, hogy továbbra is bíznak a kormányzati segítségnyújtásban, azonban a tömeges elbocsátás „egy olyan lépés, amit előbb-utóbb meg kellett volna tenni”. Mint mondta, a hagyományos lámpagyártást kormányzati segítséggel sem tudták volna továbbvinni, mert fenntarthatatlan, nagyon energiaigényes, és nem számítanak az energiaárak csökkenésére sem. A segítséget a kisebb, rugalmasabb, innovatívabb üzletágakra fókuszáló Tungsramra kérik – mondta.

Sejtettük, hogy változás lesz, de ennyire gyors és drasztikus lépést nem vártunk – mondta Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a G7-nek a bejelentés napján. A vállalat tájékoztatása szerint a tervezett elbocsátások a legnagyobb gyárban, Nagykanizsán 700, Újpesten 400, Kisvárdán 276, Hajdúböszörményben 170, Zalaegerszegen pedig 60 embert érintenek.

Szerdán Budapest városvezetése ezer munkahelyet ajánlott fel a fővárosi cégeknél az újpesti gyár elbocsátott dolgozóinak, de számos magánvállalat is bejelentkezett már. Sallai Gábor bízik abban, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő állást, érkezett ajánlat gyártás-karbantartási területről, és betanított munkásokat is keresnek. Hozzátette, hogy Budapesten azért jobb a helyzet, mint a többi gyár esetében.

Hogy jutottak el idáig?

Nagyot szólt a hír 2018-ban, hogy 29 évnyi General Electric (GE) tulajdonlás után újraéled a Tungsram, német állampolgár irányítása alatt ugyan, de magyarországi döntési központtal. Bár a vételár üzleti titok volt, annyit lehet tudni, hogy az finanszírozás – azaz banki hitel – nélkül történt, és az induláskor az állami tulajdonú Eximbank nyújtott hitelt a szükséges fejlesztésekhez, egy 84 millió eurós, akkori árfolyamon 27 milliárd forintos jelzálog alapján, amiről az Átlátszó számolt be.

Segítette a mostani hírek mögé tekintést, hogy név nélkül nyilatkozott lapunknak egy, korábban évekig a Tungsramnál dolgozó mérnök. Visszaemlékezése szerint 2018-ban kapott az alkalmon, hogy része lehet az új Tungsram-sztorinak. Szép és nemes feladatnak tűnt, hogy a magyar márka saját lábra áll csaknem 30 év után, úgy voltam vele, csináljunk valami értelmeset – mondta. Tetszett neki a menedzsment előremutató koncepciója is.

Egy 2018-as interjúban Jörg Bauer úgy nyilatkozott, hogy a cég a GE-s időkben a hatalmas konszern szélén, kvázi kisvállalatként helyezkedett el, de önálló csoportként most már közepes lett. A vezérigazgató célszámot is meghatározott: a német cégértékelési szempontok szerint egy családi vállalatnak egymilliárd eurós (akkori árfolyamon 320 milliárd forintos) éves forgalmat kell elérnie ahhoz, hogy a nemzetközi piacon bejusson a vezető ligába. A lámpagyártást illetően a vezetőség elkötelezett volt a LED-re való átállás mellett, de azt is tudták Jörg Bauer fenti interjúja szerint, hogy „ha csak erre koncentrálnánk, nem lenne szükség az öt gyárunkra”, mivel a LED-es világítótestek gyártása sokkal egyszerűbb folyamat, így kevesebb munkaerő szükséges hozzá. A hagyományos izzógyártás során a fém, a műanyag, a kerámia és az üveg gyártásával kapcsolatban szerzett tudást szerették volna hasznosítani más területeken.

A Tungsram négy éve 300 millió dolláros (akkori árfolyamon 84 milliárd forint) éves forgalmat tudott felmutatni, amelynek 90 százalékát az egyre kevésbé keresett hagyományos égők tették ki, a bevétel 95 százaléka származott exportból. Komoly struktúraváltásra és jövedelmező új üzletágak kialakítására volt szükség, amellyel belátható időn belül legalább háromszorosára lehet növelni a bevételt.

Miért nem hagyott fel gyorsabban a Tungsram az Európában már idejétmúlt izzók gyártásával? A Világítástechnikai Társaság válasza szerint az EU által kiadott rendelet ismert volt a Tungsramnál is, ám ez csak az uniós országokra vonatkozott. Az USA-ban például csak 2023. július 1-től vonják ki forgalomból az izzókat, és ugyanez a helyzet más kontinenseken is.

A Tungsram által küldött háttéranyag szerint komoly eredményeket értek el már négy év alatt is az új üzletágak. Az energiaválság különösen időszerűvé teszi az energiahatékonyságon alapuló világítástechnikai korszerűsítési projekteket, amit a Tungsramnál a Solution üzletág visz. A 2020-as indulás óta kumuláltan közel 200 projektet vittek végig, 2021-ben 6 milliárd forint árbevételt realizált ez az egység.

A Lighting (világítástechnika) üzletágban a fókusz ezután szűkebb termék- és projektterületekre esik, mint a LED-alapú kültéri, ipari, alagútvilágítások vagy energiatakarékos beltéri felújítási programok okos irányítási rendszerekkel. Főleg a Közel-Keleten, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban nyertek el tendereket. Ománba például a teljes magyar export 30 százalékát, Szaúd-Arábiába pedig 20 százalékát a Tungsram termékei adják, tehát ezekben az országokban a Tungsram a legnagyobb magyar exportőr – írják.

A harmadik új üzletág, a Components and Services (alkatrészek és szolgáltatások) kifejezetten az új területekre koncentrál, a világítástechnikában szerzett tudást felhasználva. Az üzletág 2021-ben több mint 10 milliárd forint árbevételt termelt, amihez hozzájárult a sebészeti robotkarokhoz a hagyományos izzókban található volframszálat felhasználó fejlesztésük.

Kormányzati kapcsolatok

Az állami segítségnyújtás nem állt meg az induláshoz adott kölcsönnél, az Eximbank a járvány átvészelését is nagyvonalúan támogatta. Már csak azért is, mert a Tungsram magas – bár jórészt „örökölt” -, 60 százalékot meghaladó magyar beszállítói aránnyal bír, mintegy 650 magyar kkv-től vásárol terméket és szolgáltatást. A cég a második legnagyobb összegben, több mint 15 milliárd forint értékben kapott kedvezményes hitelt az Eximbanktól 2020-ban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is segítette a céget egy-egy milliárd forinttal 2020-2021-ben, ami vegyesen tartalmazott vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt az Európai Bizottság adatai szerint.

Egy rövid felvillanás volt még 2020-ban is, amikor bejelentették a Tungsram új gyárépítését Abu-Dzabiban 4 millió dollár (1,2 milliárd forint 2020. szeptember végi árfolyamon) értékben, amihez a magyar kormány is biztosít pénzügyi támogatást. Az állam egyebek mellett 282 millió forinttal támogatta egy modern üvegfeldolgozó üzem kialakítását a zalaegerszegi gyárban, és a jövő élelmiszer-termelését előrevetítő beltéri vertikális farm fejlesztésre is kapott 250 millió forintot a vállalat.

Pechsorozat vagy a piac vaskeze?

A Tungsram 2018-as újraalakulása óta nem telt el sok idő, és csak egy teljes „békeév” volt 2019-ben, majd jött 2020, amikor 80 százalékkal estek vissza a megrendelések a járvány miatt, ami főleg az autólámpa-gyártást érintette érzékenyen. A 2021-es, energiaválsággal tűzdelt év beszámolója még nem áll rendelkezésre. A mostani bejelentést is a koronavírus-energiaárrobbanás-háború hármasával indokolták, amelyek miatt nem tudott a cég időben ráfordulni az új üzletágak felfuttatására.

Az éves jelentésekből látszik, hogy folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak száma a cégnél, és bár az árbevétel 12 százalékkal nőtt a második évben, és nem esett vissza nagyon 2020-ban sem, nyereséget nem sikerült termelnie éves szinten.

A grafikonon a bérköltségeket is szerepeltettük. A kollektív szerződésben szereplő többletjuttatások megvonásával nagyságrendileg mintegy 3,5 milliárd forintot – előre nem látott költséget – spórolhat a vállalat^*A KSH legfrissebb feldolgozóipari kereseti adatai szerinti havi bruttó 430 ezer forintos bérrel és dolgozónként átlagosan 5 havi juttatással számolva., amihez hozzáadódik az elbocsátott dolgozók bérköltsége, ami további mintegy 3-4 milliárd forint lehet hozzávetőlegesen, dolgozónként öthavi bérrel számolva.

A termelékenységi összehasonlításban az látszik, hogy nem áll túl jól a Tungsram, a vállalat nagyjából a felét hozza az iparági átlagnak.

Lassú GE, gyors Tungsram?

Forrásunk szerint már a GE-s időkben le voltak maradva a versenytársaktól: amikor 2013-ban elkezdtek LED-es technológiát fejleszteni a GE-nél, a Philipsnek és az Osramnak már kész megoldásai voltak. Mivel egy terméktípus fejlesztése nagyjából egy év, az év végén a konkurencia már a második és harmadik generációnál tartott, ami 3-5 év hátrányt jelentett a GE-nek.

Igaz, hogy követő szellemiségű volt a fejlesztés, de mindig MTO (make to order) volt a LED-es világítótest-gyártás, nem nagyon lehet raktárra gyártani, mert lehet, hogy a következő vevő teljesen más terméket akar, és akkor a készlet beragad.

A GE-s időkben egyébként a lendületes, startupos mintára szervezett GE Current részleg foglalkozott LED-es technológiával Magyarországon, azonban nem jött be a számításuk, és 2016-ban elbocsátották a dolgozók 90 százalékát, több száz embert.

Ezt a többéves lemaradást aztán Tungsramként sikerült behozni. Ahogy forrásunk fogalmazott, az újjáalakult Tungsramban „nem ott volt a célvonal, ahol a piac tartott, hanem túllőttek a meglévő technológián”. Megnézték, merre halad az iparág, a termékfejlesztések, figyelték például a fontos közel-keleti tendereket, a fogyasztói elvárásokat, és „túllőtték” az új termékek specifikációit, úgy, hogy a meglévő helyett az egy évvel későbbi technológiával lehetett azokat elérni. Így amikor kijöttek egy-egy új termékkel vagy megoldással, senkinek nem volt még olyan – ezzel sikerült a sor elejére állniuk néhány termékkel.

Furcsa kettősség

Innovatív ötletekből tehát nem volt hiány, és a 2018-as önállósodás elején még tartott is a lendület a cégnél. Erre így emlékezett forrásunk: „Az első két évben még izgalmas volt olyan fejlesztésekben részt venni, amelyek eredménye a legjobb dolog volt, amit a piacon kapni lehetett azért a pénzért. A Tungsram harmadik évében azonban már látszott, hogy nem igazán működik az üzleti koncepció.”

Szerinte az lehetett a vállalat megerősödésének a fő akadálya, hogy a vezetőknek nem volt eléggé konkrét elképzelése arról, a hagyományos lámpagyártás kifutásával párhuzamosan pontosan melyik új szegmensekre érdemes fókuszálni, és egy-két év múlva járvány és háború nélkül is elért volna a mostani leépítéshez a cég. És bár együttérez az elbocsátott dolgozókkal, egyúttal úgy véli, „teljesen indokolt volt” a most bejelentett tömeges elbocsátás, mert egyszerűen nem tudtak munkát adni a gyáraknál dolgozó emberek nagy részének.

„A vállalat egyik felén egy 120 százalékon pörgő emberhad volt, ami 100-200 ember lehetett, a másik oldalon pedig drasztikusan csökkentették a termelékenységi elvárásokat. A most elbocsátott 1600 ember egy részének nem most nincsen munkája, már két éve sem volt.”

Sallai Gábor szerint senkinek sem volt újdonság, hogy kifutnak a hagyományos fényforrások a Tungsram újjáalakulásakor, és megerősítette, hogy már a GE idejében elmaradtak a LED-es területen. Azt azonban nem tapasztalták, hogy ne lett volna munkája a hagyományos lámpagyártási területeken dolgozó emberek nagy részének. Mint mondta, folyamatosan csökkent a létszám a vállalatnál, két-három év alatt ezer fővel. Nagyjából két éve a műszakok száma is csökkent bizonyos területeken, először háromról kettőre, majd egyre, így akinek nem volt munkája, nem tartották meg – mondta.

Ebből egyébként az is kiderül, hogy a cég problémáinak számlájára nemcsak a mostani 1600 munkahely megszűnése írható, hanem már a korábbi ezres nagyságrendű veszteség is^*Ennek valószínűleg csak egy része volt elbocsátás, hiszen minden bizonnyal akadtak, akik maguktól mondtak fel, illetve nyugdíjba vonultak.. A fenti grafikonon ugyan nem szerepel, de a vállalat létszáma idén már a csoportos létszámleépítés bejelentése előtt is tovább csökkent, a legfrissebb elérhető adat szerint már csak 2970-en dolgoznak a cégnél.

Trump kontra LED

De a LED-es átállást késleltette egyfajta „DNS-ünkbe kódolt” nosztalgia is a hagyományos izzók fénye iránt – vélekedett forrásunk. A fém izzószál fénye jobban hasonlít a tűzéhez, míg a korai kompakt fénycsövek és LED-es izzók hidegebb fényűek, vibrálók voltak.

A hagyományos égők iránti genetikai vonzalom főleg az energiatakarékosságban „kényelmesebb” vonalat képviselő észak-amerikai piacon volt meghatározó érv, ami a Tungsram fontos piaca. Donald Trump amerikai elnök személyesen is a hagyományos izzókat preferálta, mert az energiatakarékos izzók fényében „mindig narancssárgának látszik”.

A Biden-kormányzat azonban lépett az ügyben, szintén idén április végén. A Tungsram az elbocsátásról kiadott közleményben is részben azzal magyarázta a döntést, hogy csökken a hagyományos világítástechnikai termékek iránti kereslet, és „ennek új fejezete kezdődött, amikor az Egyesült Államokban – a halogénlámpák megmaradt utolsó piacán – is elkezdték kivezetni ezt a termékcsoportot, aminek következtében a fennmaradó hagyományos világítótest-gyártásunkat is leállítani kényszerülünk 2022-ben. Ez egy elkerülhetetlen technológiai váltás” – idézték Jörg Bauer elnök-vezérigazgatót.

A mostani drasztikus lépés után a kérdés, hogy milyen gyorsan tud a vállalat a korábban megcélzott innovatív technológiákra átállni, és a versenytársak által diktált ütemet felvenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNekünk 500 milliárdot hozott, egy világcéget kis híján bedöntött az évtized legrosszabb üzleteAmikor a GE megvette az Alstom energetikai üzletágát, több mint 500 milliárd forint adót fizetett Magyarországon. Ez a részleg most a cég válsággóca.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyit bukott egy Magyarországon erős cég, mintha eltűnne a FacebookTörténete legsúlyosabb válságát éli a GE, amely egy évvel kinevezése után megvált vezérigazgatójától, hogy egy vállalatátalakítási szakemberrel helyettesítse.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÓriási átalakulást jelentett be a GE, ami Magyarországot is elérhetiAz egyik legrégebbi amerikai vállalat január óta a magyar GDP-hez közelítő összeget veszített az értékéből. Lépni kellett, ez lett belőle.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech elbocsátás energiaárak GE technológia tungsram válság világítás Olvasson tovább a kategóriában