Hírlevél feliratkozás
Kégl Virág
2022. január 18. 11:14 Tech

Két választásunk van a mesterséges intelligenciával: segít nekünk, vagy magunk ellen fordítjuk

Egyre több neves közgazdász mutat rá arra, hogy a technológiai fejlődés szinte automatikusan növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ha teljesen szabadjára engedik a piaci folyamatokat.

Daron Acemoglu, az Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora „kiterjedt automatizációnak” nevezi a jelenséget, amely kutatásai szerint gyorsítja az egyenlőtlenség növekedését. Ahogy a The New York Times írja, Acemoglu szerint az elmúlt 40 évben a bérek közötti egyenlőtlenségeknek több mint fele az emberi munkaerő automatizálására vezethető vissza, mert a szabadpiac önmagában nem abba az irányba tereli a technológiai fejlesztések alkalmazását, hogy abból mindenki egyformán profitálhat. A folyamatot csak az emberi munkaerő igazságosabb megadóztatásával, képzésekkel lehetne mederben tartani – azaz végső soron állami-szabályozói beavatkozásra lenne szükség.

Az egyenlőtlenség növekedésében természetesen sok más tényező, a globalizáció és a gyengülő szakszervezetek is nagy szerepet játszanak, de Acemoglu szerint “a legfontosabb tényező az automatizáció”, amely nem törvényszerű, hanem a technológia felhasználására vonatkozó vállalati és társadalmi döntések eredménye.

Acemoglu egyáltalán nincs egyedül ezzel az állítással. A közgazdászok egyre gyakrabban emelik fel a hangjukat azért, hogy a technológiai fejlődés és a döntéshozók hozzáállása miatt növekvő egyenlőtlenséget kritizálják.  Paul Romer, Nobel-díjas közgazdász is hasonlóan aggódik a jelenség miatt.

A közgazdászok azt gondolták, ilyen a gazdaság. Nem tehetünk semmit

– mondta Romer egy tavalyi interjúban, rögtön hozzátéve, hogy “pedig ez egyáltalán nem így van.”

Erik Brynjolfsson a Stanford Egyetem közgazdásza alapvetően optimista a technológiai fejlődéssel kapcsolatban, egy esszéjében azonban ő is az általa „Turing csapdának” nevezett jelenségre hívja fel a figyelmet. Ahogy Brynjolfsson magyarázza, a mesterséges intelligencia fejlettségét mérő Turing teszt alkalmazásának évtizedek óta az a fő célja, hogy egy program olyan meggyőzően kommunikáljon, mintha ember lenne. Emiatt viszont azok, akik hatással vannak a technológia fejlődésére és felhasználására, a végső célt az emberi munkaerő helyettesítésében látják.

A két világháborút követő években, 1950 és 1980 között a technológiai fejlődés aranykorát élte az Egyesült Államokban, a bérek emelkedtek. De ezt követően a munkások elmaradtak a fejlődésben, a robotok és a specializált szoftverek kezdték átvenni a helyüket. Ahhoz, hogy az emberek lépést tartsanak velük, új készségek folyamatos tanulására lett volna szükség, de erre a vállalatok nem biztosítottak lehetőséget, ezért jutottunk oda, ahol most állunk.

Ahogy Lawrenze Katz, a Harvard közgazdásza fogalmazta meg majdnem ugyanezt:

Amikor a technológia, a tanulás és a képzések együtt mozognak, csak akkor lesz mindenki számára bőség, különben nem.

A mesterséges intelligencia Acemoglu és társai szerint alkalmazható arra is, hogy a munkások teljesítményét növelje, de arra is, hogy helyettesítse őket. Nem arról van szó, hogy a technológia az ellenségünk lenne, mondja Acemoglu, de becslése szerint az Egyesül Államokban a bérek közötti növekvő egyenlőtlenségeknek már több mint a fele a technológiai újításoknak és azok felhasználásának tudható be.

Acemoglu a technológiáról alkotott eddigi elképzeléseit újragondolta, és megkülönböztet valódi értékteremtéssel és anélkül működő technológiát. A valódi értékteremtés nélkül működő technológiák helyettesítik a munkásokat, de többletnyereséget nem hoznak, ilyenek például az önkiszolgáló kasszák, vagy az automatikus ügyfélszolgálatok.

A technológiai fejlődésnek ezért emberbarátibb irányt kellene szabni, úgy kellene irányítanunk a technológiát, hogy az az emberekért dolgozzon, ne pedig ellenünk

– fogalmazott a közgazdász.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Acemoglu automatizálás egyenlőtlenség mesterséges intelligencia robotok Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.

Torontáli Zoltán
2024. július 12. 05:00 Élet, Tech

Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?

Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.

Bucsky Péter
2024. július 3. 05:56 Tech, Vállalat

Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását

A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.