A klímaváltozás miatt egyre növekszik az olyan szélsőséges időjárási események valószínűsége, amelyekkel a régebbi építményeket tervező mérnökök még nem számoltak, miközben az általános éghajlati körülmények is átalakulnak – megváltozik például a levegő szokásos hőmérséklete és páratartalma. Mindezek egyrészt sokszor meglehetősen kényelmetlenné teszik a régebbi épületekben való életet, másrészt az építmények élettartamát, a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességét is kikezdik.

Lehet persze alkalmazkodni egy darabig az épületek megerősítésével, átalakításával a mostani környezeti viszonyokhoz, többek között a káresemények után megerősített tető, nyílászárók visszaépítésével vagy árnyékolók, klímaberendezések felszerelésével. Az építmények azonban sok más, kevésbé nyilvánvaló módon is károsodnak, derül ki a The Conversation cikkéből.

A gyakorivá váló viharok következtében az épületek vakolata is gyorsabban amortizálódik, ami végső soron ázásokhoz, nedvesedéshez vezet. A magasabb hőmérséklet kedvez bizonyos kártevők terjedésének, például – az akár az épületek tartóelemeiként használt fagerendákkal is táplálkozó – termeszek olyan helyeken is megjelennek, ahol korábban nem volt jellemző az előfordulásuk. A melegben továbbá a fém szerkezeti részek hőtágulása is eltérhet az évtizedekkel ezelőtt megtervezett mértékekhez képest: a kínai Sencsenben van olyan felhőkarcoló, amit részben az acélszerkezet felmelegedés okozta sérülése miatt kellett kiüríteni.

A gyakran használt vasbetonban lévő acélt a hőtáguláson kívül a nedvesség is károsítja: ha a beton belsejében lévő acél megnedvesedik, rozsdásodik és kitágul, kisvártatva megrepeszti a betont, és tovább gyengíti a szerkezetet, egy

„betonráknak”

is nevezett kémiai folyamat által. A korróziót ráadásul a légköri szén-dioxid növekvő szintje is elősegíti.

A változások nemcsak házakat, hanem más építményeket is sújtanak. Az utak építésekor használt bitumen lágyulása, olvadása is egyre gyakoribb a hőhullámok során, a hőtágulásnak és a korróziónak hidak fémszerkezetei is kitettek – a rozsda különösen nagy gond a sós vizek közelében, amelyek permet formájában az erősödő szél és növekvő tengerszint jóvoltából egyre szélesebb sávba érnek el a partok mentén. A csapadék szélsőséges eloszlása pedig a talaj gyakori kiszáradását, majd átnedvesedését okozva az épített műtárgyak süllyedését okozza – a cikkben idézett számítások szerint a következő ötven évben a brit ingatlanok több mint tíz százalékát érintheti ez a probléma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA városi lakosok megsülnek a hőségben, egyre több település szerint ez már klímabűnözésAz amerikai Baltimore ugyan elvesztette azt a pert, amit a klímaváltozásért okolható cégek ellen indított, a városok lázadásának azonban ezzel korántsem lesz vége, sőt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech épületek globális felmelegedés kártevő klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában