Miután a kormány március 27-én kihirdette a kijárási korlátozásokat, a magyarországi könyvesboltoknak be kellett zárniuk üzleteiket (a vidéki boltok május elején újranyithattak), és bár az internetes értékesítés a korlátozások alatt is folyamatosan zajlott, áprilisra így is jelentősen visszaesett a nyomtatott könyvek eladása.
Ugyanakkor az ideiglenes boltzár fellendítette az e-könyvek eladását a koronavírus-vészhelyzet alatt – mondta a G7-nek Csordás-Takács Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője. Ez a társaság a Líra Könyv Zrt. és a Libri-Bookline Zrt. könyvterjesztő cégek közös tulajdonú leányvállalata, amely egy nagykereskedéshez hasonlóan szolgálja ki digitális könyvekkel mindkét társaságot.
Megduplázódtak az e-könyv-eladások
Csordás-Takács szerint már a járvány legelső napjaitól folyamatosan emelkedtek az e-könyvek eladásai, márciusban 58 százalékkal volt magasabb az ezek eladásából származó forgalom, mint tavaly ilyenkor, áprilisban pedig a forgalom a duplájára emelkedett mind a Líránál, mind a Libri-Bookline-nál. Ez pedig az jelenti, hogy idén áprilisban az e-könyvterjesztő cég nagyobb forgalmat bonyolított, mint amekkorát karácsonykor szokott.
Összességében azért még közel sem beszélhetünk áttörésről, hiszen itthon a papírkönyves piac eladásainak csupán durván egy százalékát generálja az e-könyveké, de a járvány nyomán az év végéig akár két százalékra is bővülhetnek az eladások Csordás-Takács Attila szerint. Ebben egyébként nem vagyunk túlságosan lemaradva a nyugati országok mögött, mivel az európai átlag is 4-5 százalék körüli – magyarázta a ügyvezető. A járvány csúcsán a Libri-Bookline-nál egyébként a teljes könyvértékesítés 5 százalékát tette ki az e-könyvek eladása, de az e-könyv-olvasó eszközök eladásai is megduplázódtak (bár még így is relatíve alacsonyak maradtak – az emberek többsége vélhetően nem könyvesboltból rendel hardvert).
Ez nem meglepő, hiszen míg egy papírkönyv kiszállítása országon belül is beletelhet néhány napba, addig az elektronikus könyvek vásárlás után azonnal átvehetők, vagyis letölthetők. Egy tipikus magyar kiadású e-könyv nagyjából 30 százalékkal olcsóbb a papírváltozatnál.
Nem elég olcsó a magyar e-könyv
Miért csak ennyivel? Azért, mert mert míg a papírkötetekre itthon 5 százalék áfát kell fizetni, az e-könyvre továbbra is 27 százalékot tesz rá az állam – noha a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése régóta sürgeti, hogy az e-könyvek áfáját is mérsékeljék 5 százalékra (ezt korábban egy EU-s jogszabály akadályozta, ami már elhárult).
Az unióból épp kilépő brit kormány a koronavírus-vészhelyzet miatt április végén bejelentette, hogy teljes egészében elengedi az elektronikus könyvekre és újságokra alkalmazott 20 százalékos forgalmi adót, amelyet az eredeti tervek szerint csak az év végével vezettek volna ki. Ezen kívül, míg egy papírkönyv után általában 8-10 százalékos jogdíjat fizetnek a szerzőnek, az e-könyvek esetében 20-25 százalék körül indul a jogdíj mértéke.
Az a legkelendőbb, amit nem raknánk a könyvespolcunkra
A járványhelyzet nyomán az elektronikus formátumtól eddig idegenkedő kiadók is elkezdtek nyitni az e-könyvek felé. Ennek eredményeképpen például a hagyományosan papírformátumban fogyó gyermekkönyvek közül is jelennek meg letölthető, pdf formátumúak – magyarázta Csordás-Takács Attila.
Bár sokan azt gondolnánk, hogy az e-könyvek vásárlói körében a sci-fi és a fantasy a legnépszerűbb tematikák, az eKönyv Magyarországnál ez nem így van, ugyanis a romantikus regények és a krimik fogynak a legjobban, mivel a vásárlók mintegy 70 százaléka nő (míg a papírkönyvek esetében 60 százalék körüli a nők aránya). Maguk az e-könyves cég munkatársai sem gondolták volna, de a Júlia, a Romana és a Szívhang romantikus füzetek digitális kópiái az élen járnak az eladások tekintetében.
Sikerük mögött valószínűleg az áll, hogy ellentétben egy szépirodalmi művel vagy egy sztárszerző regényével, ezeket a könyveket nem feltétlenül akarják a vásárlók otthoni polcaikon elraktározni, olvasás után egyszerűen törlik őket (hiszen az áruházból bármikor újra letölthetik a kópiájukat).
Nem csak ponyvát olvasunk e-könyvben
Ugyanakkor azt sem lehet állítani, hogy kizárólag lektűrök fogynának, mivel az e-könyvekből arányaiban több szépirodalmi mű fogy, mint a papírkönyvek esetében – mondta Csordás-Takács Attila. A legnépszerűbb elektronikus könyvek között Grecsó Krisztián Vera című regényét, illetve Bödőcs Tibor humorista Meg se kínáltak című kötetét lehet kiemelni: az utóbbi annak ellenére is jól fogyott, hogy kalózmásolata egyes torrentoldalakon is elérhető volt.
Ez utóbbinak Csordás-Takács szerint az az oka, hogy a magyar vásárlók is kezdik megérteni, hogy kedvenc szerzőjük csak akkor fog újabb és újabb köteteket megjelentetni, ha megveszik a műveit, nem pedig a netről kalózkodják le azokat.
A kalózkópiák visszaszorításában egyébként nem a bonyolult másolásvédelmi technológiák, hanem a „puha” megoldások váltak be a legjobban Csordás-Takács Attila szerint: ha valaki a Librinél, a Bookline-on vagy a Líra Könyvnél vásárol egy e-könyvet, annak a fájljában digitálisan kódolják a vásárló nevét és a vásárlás tranzakcióazonosítóját, de maga a mű bármilyen eszközre felmásolható e-könyvolvasótól az okostelefonig – feltéve, hogy az eszköz támogatja azt a formátumot (általában .mobi vagy .epub). Tehát ha egy ilyen legális példány kiköt egy letöltőoldalon, elég könnyű visszakeresni, honnan származik az adott kópia.
A torrentezők a járvány alatt sem olvasnak többet
A magyar nyelvű tartalmakat is szép számmal kínáló nCore nevű torrentoldal üzemeltetői március óta sem érzékeltek kirívó mértékű növekedést az e-könyvek körében. A nem feltétlenül jogtiszta tartalmakat kínáló oldalon a befejezett letöltések száma alapján egyébként különböző fitneszprogramok oktatókönyvei, nyelvkönyvek, bulvár témájú könyvek, valamint ismert fantasy és sci-fi regénysorozatok a legnépszerűbbek. A letöltések száma alapján a top 20-ban nem találtunk olyan e-könyvet, amelyet öt évnél korábban töltöttek volna fel az oldalra.
A torrenten elérhető nem legális kiadványok között soknál jelzik, hogy OCR-rel készültek, ez azt jelenti, hogy egy kötet beszkennelt lapjait szövegfelismerővel dolgozzák fel. Ez sokszor nem tökéletes, ékezet- vagy karakterhibákat, néha akár félreértelmezett szavakat is okozhat a szövegben, amit emberi utómunkával kell javítani.
Magyar Elektronikus Könyvtár
Miután a járványveszély miatt az Országos Széchényi Könyvtár március közepe óta személyesen nem látogatható, online szolgáltatásainak népszerűsége jelentősen emelkedett. Az OSZK berkein belül működő, ingyenesen letölthető tartalmakat kínáló Magyar Elektronikus Könyvtár látogatottsága minden korábbi rekordot megdöntött: míg a veszélyhelyzet előtt az egyetemek januári vizsgaidőszakában is legfeljebb napi 50 ezer látogatást regisztrált az online rendszer, március közepe óta már napi 60-70 ezer látogatást mérnek. Havi szinten közel 700 ezerrel több látogatás érkezik a MEK-re – tudtuk meg Moldován István osztályvezetőtől.
A rendkívüli helyzethez igazodva a MEK-en március óta több digitális kiadványt tettek elérhetővé (a rendszerbe május elején került fel a húszezredik mű), mint a korábbi hónapokban. A látogatók közül a legtöbben a szépirodalmi műveket, kötelező olvasmányokat, illetve Rejtő Jenő ingyenesen letölthető műveit keresik.
Hálás vétel egy e-könyv-olvasó
Egy Kindle vagy más e-könyv-olvasó már nem számít különlegesnek, tömegközlekedési járatokon utazva gyakran látni ezeket az emberek kezében. Ha nem a legolcsóbb, noname típust választjuk, egy ilyen eszköz meglehetősen hálás vétel, mivel nem igazán kell újra cserélni, még egy jó okostelefonnál is hosszabb az életciklusa.
A papírszerű e-tinta képernyőnek köszönhetően egy öt-hat éves e-könyv-olvasón ugyanolyan jól lehet regényeket olvasni, mint a legújabb modelleken, mivel már a korai modellek is több hetes üzemidőt kínálnak. Az új modellek nem adnak nagyságrendekkel jobb élményt, legfeljebb nagyobb felbontású, kicsivel jobban olvasható a képernyőjük, vagy van beépített, derengő háttérvilágításuk, amellyel lekapcsolt lámpa mellett, az ágyban is a partner megzavarása nélkül lehet olvasni. 30-40 ezer forintért már tökéletes e-könyv-olvasót lehet venni itthon is.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
