Bár a robotizáció elsősorban a kétkezi foglalkozásokat érinti, a digitális transzformáció előbb-utóbb a szellemi és vezetői pozíciókban dolgozók munkájára is ki fog hatni. Ez az átalakulás tulajdonképpen egy olyan vállalati kultúra és munkamódszer kialakítását jelenti, ami alkalmassá teszi a cégeket arra, hogy folyamatosan lekövessék a technológiai fejlődést a világban.
A Hungarian Business Leaders Forum és az Aon Magyarország közös kutatása szerint a magyarországi vállalkozások körében is terjed a felismerés, hogy a technológiai fejlődéssel járó előnyökhöz új értékesítési módszerekkel, üzleti modellekkel és új stratégiákkal juthatnak csak hozzá, ám a cégek többsége egyelőre leragadt a tervezésnél, és eddig csak kevesen vezettek digitális transzformációs programot.
A magyar felmérés eredményei szerint tízből hét cég tudatosan foglalkozik a kérdéssel, mintegy harmaduk pedig ki is alakított valamilyen vonatkozó stratégiát. A tervezésen viszont csak minden 10. cég jutott túl azzal, hogy be is vezette a saját digitális transzformációs programját. A nemzetközi eredmények alapján ezzel a magyar üzleti szféra eléggé le van maradva, külföldön ugyanis jellemzően a vállalatok harmada valósított meg ilyen intézkedést.
Annak ellenére, hogy a mindennapi működést alapjaiban érintő kérdésekről van szó, a tapasztalatok szerint a cégek csak rövid távon gondolkoznak, amikor a digitális transzformációról van szó. Nagy részük ugyanis a hatékonyságnövekedést, a költségek csökkenését és az ügyfél-elégedettség javítását tartja szem előtt, az olyan hosszú távú célok pedig, mint az üzleti modell megreformálása, háttérbe szorulnak.
Az is kiderült, hogy az átalakítások leginkább a cégek IT-részlegének jelentenek új feladatokat ahelyett, hogy minden munkavállalót felkészítenének a rájuk váró kihívásokra.
Ez abban is megnyilvánul, hogy a cégek alapvetően a munkafolyamatok automatizálását és digitalizálását, a már meglévő informatikai rendszerek fejlesztését és korszerű technológiák bevezetését végzik el vagy tervezik végrehajtani digitális transzformáció címén.
Pedig a valódi hosszú távú hasznokat és az igazi átalakulást az hozhatná, ha új szemléletmódot, üzleti modelleket vezetnének be a vállalatok, és fejlesztenék az alkalmazottaik digitális készségeit.
A megkérdezettek szerint az igazi átalakulást a pénz- és időhiány mellett az is akadályozza, hogy nincsenek jó szakértők, akik segítenék a – gyökeres változásokat egyébként sem kedvelő – cégvezetőket a komolyabb fejlesztések megtervezésében.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne változnának az igények a munkavállalókkal szemben. A kutatás is arra jutott, hogy a tudás és a megbízhatóság mellett egyre fontosabbá válnak az úgynevezett puha készségek: a cégek olyan kollégákat fognak keresni, akik nyitottak az újdonságok iránt és képesek alkalmazkodni technológiai változásokhoz. Kevésbé fog számítani a tapasztalat, inkább a fejlődési potenciálra fognak figyelni a HR-esek az állásinterjúk során.
