Amint az várható volt, felerősítette a szkeptikus hangokat az a baleset, amelyben az Uber egyik önvezető autója halálra gázolt egy 49 éves amerikai nőt. Az eset az Arizona államban fekvő Tempében történt hétfőn, és bár a baleset körülményeinek vizsgálata szinte még el sem kezdődött, a szakértők egy része máris arról beszél, hogy óvatosabban kellene bánni a tesztekkel.
“Akkor, amikor sokan úgy üdvözölték a technológiát, mint amely kész a tömeges alkalmazásra, ez az eset tisztán bizonyítja, hogy még nem” – mondta Bryan Reimer, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója az intézet szaklapjának.
Sokan arra számítanak, hogy a halálos baleset legalább arra jó lesz, hogy egy precedens értékű perben kényszerűen meg kelljen állapítani, ki miért felelős, és ezzel előtérbe kerülhetnek az ezzel kapcsolatos, többnyire megoldatlan kérdések. A washingtoni egyetemen dolgozó, ilyen esetek jogi hatásaival foglalkozó szakértő azonban igyekezett lehűteni a kedélyeket. Ryan Calo szerint ugyanis nem lesz precedens per.
A szakember azt mondja, az autót üzemeltető cég (jelen esetben az Uber) valószínűleg még akkor is felelőssé tehető lenne egy perben, ha kiderülne, hogy a balesetet egyértelműen a gyalogos áldozat okozta. Ezért arra lehet számítani, hogy az Uber peren kívüli egyezséget fog kötni, mert ez a cég elemi érdeke.
Így viszont nem jutunk közelebb ahhoz, hogy megoldják az önvezető autókkal szembeni legnagyobb etikai problémát, hogy egy elkerülhetetlen balesetben kinek a védelmére kellene programozni az autókat.
Mások szerint viszont az arizonai halálesetnek vajmi kevés köze van mindehhez. Calo szerint ugyanis a képlet egyszerű: vagy az autó szenzorai nem ismerték fel az úttesten áthaladó nőt, vagy felismerték, de az algoritmus nem tudta beazonosítani, hogy pontosan mit érzékeltek a szenzorok. Egyelőre azt sem sikerült kideríteni, hogy az autó lassított-e egyáltalán, mielőtt elütötte a gyalogost.
És itt jutunk el az autóban ülő sofőr, az Uber alkalmazottjának kérdéséhez. Ő ugyanis pont azért volt ott, hogy hiba esetén beavatkozzon, ám egyelőre nem világos, hogy miért nem sikerült megakadályoznia a balesetet. Időközben kiderült, hogy a kormány mögött egy olyan sofőr ült, aki a 2000-es évek elején fegyveres rablás kísérlete miatt majdnem négy évet ült egy arizonai börtönben. Aminek nem feltétlenül van köze a balesetben játszott szerepéhez, ám szerencsétlen módon mégis vitára ad okot.
Szakértők ezzel kapcsolatban most azt hangsúlyozzák, hogy meg kellene vizsgálni, a rengeteg önvezető autót tesztelő sofőr alkalmas-e a feladata ellátására vészhelyzetben.
Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy a haláleset nem fogja alapvetően az önvezető autók ellen fordítani a közvéleményt. Ezt arra alapozzák, hogy a kedvezőtlen fordulat 2016 májusában sem következett be, amikor egy Tesla Model S önvezető módban nem vett észre egy útjában álló kamiont, és a sofőr belehalt az ütközésbe. A vizsgálatok ezen kívül már számos esetben bebizonyították, hogy a technológia mondott csődöt, ám ennek ellenére sem szigorítottak az alkalmazásuk szabályain.
Justin Wolfers, a University of Michigan közgazdász professzora az eset kapcsán például azt tweetelte, hogy szerinte
az etikai megítélés nem különbözik akkor, amikor megtudjuk a nevét azoknak, akiket megölt egy önvezető autó, és akkor, amikor megmentette az életét valakinek, akinek viszont soha nem ismerjük meg a nevét.
The ethics are no different just because we know the names of those killed by self-driving cars, but not of those who are still alive because of self-driving technology. https://t.co/dsSydAf32k
— Justin Wolfers (@JustinWolfers) March 19, 2018
