Tech

Több mint 600 állásajánlat ugrik fel a legnagyobb munkakereső portálon az SAP kulcsszóra szűrve, számos pozíció betöltéséhez szükséges vagy ajánlott a német cég üzleti szoftverei egyik megoldásának ismerete. Nem csak könyvelőkről van szó, egy raktáros-targoncás állásra jelentkezve is előny, ha valaki már dolgozott SAP-ban.

Tovább olvasom

(A szerző munka és szervezet szakpszichológus, az OTP Banknál agilis coach-ként dolgozik.)

Máshogy fogalmazva: miért jön nehezen? Az innovációhoz kreatív megoldások, azokhoz pedig kreatív gondolkodók kellenek. Míg manapság szinte bálványozzuk őket, és az lehet a benyomásunk, hogy mindenben az újdonságot, a formabontást keressük, a valóságban a legtöbb ember kockázatkerülő. Ehhez társul még, hogy – bár a nyugati kultúra individualista – a konformitás felé mutató nyomás is jelentős: inkább nem bolygatjuk a dolgokat, még ha ez azzal jár is, hogy egy-egy jó ötlet elsikkad. Hogyan jönnek létre mégis az ünnepelt innovatív megoldások?

Tovább olvasom

Képeket vagy videókat korábban is lehetett manipulálni a mesterséges intelligencia (AI) felhasználásával, azonban jelentős ugrást jelentett a deepfake-nek nevezett technológia feltűnése 2017-ben. Ez a digitális trükkökkel való hamisítástól abban különbözik, hogy az érdemi munkát a mesterséges intelligencia (IA) végzi.

Tovább olvasom

Nagy vitákat szokott kelteni az autós és környezetvédelmi körökben, hogy egészen pontosan mennyire környezetbarát az elektromos hajtású autó. Míg az e-autók a működésük közben közvetlenül nem szennyezik a környezetüket, közvetve már nem teljesen zöldek, hiszen az áramtermelés közben is keletkezik károsanyag-kibocsátás. Másrészt egy e-autó a készítésekor is jobban terheli a környezetet, mint a benzines vagy a dízel, hiszen elő kell állítani azokat a nagyméretű akkumulátorokat.

Tovább olvasom

Az építkezések egyik legfontosabb alapanyaga a cement, aminek előállítása nagyon komoly szén-dioxid kibocsátással jár, a globális szén-dioxid kibocsátás 7-8 százalékát ennek köszönhetjük. Egyelőre nem sok esélyt látni arra, hogy a cementgyártók érdemeben le tudnának faragni a szennyezésük mértékéből, így a környezettudatos építtetők kénytelenek olyan alternatívák után nézni, amelyek megfelelően helyettesítik az évszázadok óta használt építőanyagot.

Tovább olvasom

(A szerző az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke.)

Nemrégiben sikerült időt szakítanom az év egyik legnagyobb könyvsikerére, Barabási Albert-László hálózatkutató legújabb művére. A Képlet olvasása közben a kortárs képzőművészek, teniszezők és mások sikerének titkát megismerve elgondolkoztam azon – miközben a háttérben a tévéképernyő zöldjén éppen a 38 éves Roger Federer harcolt a hatodik US Open győzelméért – hogy vajon a pénzügyi világban találkozunk-e olyan versenyhelyzettel, amelyre Barabási képlete alkalmazható? A klasszikus piaci szereplők közti versengés nem tűnt olyan izgalmasnak, de fokozatosan kirajzolódott egy izgalmas, új küzdőtér, és rajta a digitális pénzügyi szolgáltatások szereplői - a bankok, a fintech cégek és a BigTech vállalatok - közötti harc a sikerért.

Az alábbiakban a digitális küzdőtér szereplőit, a küzdelem játékszabályait és annak lehetséges kimenetelét próbálom bemutatni a Barabási Albert-László által felvázolt sikerképleten keresztül.

Tovább olvasom

Közhelyszámba megy, hogy mennyire nem tud mit kezdeni az emberiség a műanyag hulladékkal. Tudósok becslése szerint már a 10 milliárd tonnát közelíti a valaha előállított mennyiség, és ennek több mint háromnegyede szemétlerakóban vagy az óceánokban végezte, hihetetlen pusztítást okozva az élővilágban. Nem csak a műanyag darabkák miatt megfulladó, éhen haló állatokról van szó, friss kutatási eredmények szerint a kioldódó kémiai anyagok azokat a baktériumokat is pusztítják, amelyek a világ oxigénjének tizedét állítják elő.

Tovább olvasom