Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. december 8. 10:04 Támogatói tartalom

Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében

Interjúnkban Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric Európáért felelős alelnökével a villamosenergia-ipar és az áramtermelés karbonlábnyomának csökkentése mellett arról beszélgettünk, hogy milyen kihívást jelent a nagyvállalatoknak az európai fenntarthatósági jelentési normáknak megfelelni, és miben tud ebben a négy hazai gyártóegységgel és budapesti szolgáltatóközponttal működő vállalat segíteni az ügyfeleinek.

– Mennyire lehetünk elégedettek Európában a megújuló energiaforrások terjedésének sebességével?

Nagyon gyorsan csökkenek a megújuló energiaforrások termelési költségei Európában. A most épülő tengeri szélerőművek esetében a tendereken megadott árak olyan alacsonyak, hogy nem is kell állami támogatásokat igénybe venni. Tehát kontinensünkön a megújuló energia ma már piaci alapon is versenyképes, a technológiák pedig kiforrottak. Csak tavaly 41 GW-nyi napelem kapacitást építettek be Európában, különösen a háztartási, tetőre szerelhető eszközök kapacitása bővül nagyon gyorsan. Ez nemcsak abban segít, hogy több megújuló energiánk legyen, hanem a tárolási kapacitásokkal olyan mikrohálózatok jönnek létre, amelyek helyi szinten tudják biztosítani az energiaellátást. A fő kérdés, hogy mennyire gyors lehet az átállás. 

Az Európai Unió 2030-ig a 43 százalékos arányt vállalta. Ehhez azonban a jelenleginél nagyobb fejlesztéseket kell végrehajtani a szél- és napenergia területén.

– Mi akadályozza, hogy még több megújuló energiaforrás legyen? Még olcsóbbnak kellene lennie a nap- és szélenergiának?

Nem igazán a költségek jelentik a kihívást, hanem az engedélyeztetési folyamat. Nagyon hosszadalmas idő az engedélyek beszerzése, az elkészült beruházások átadása. Emellett a tenderek is bonyolultak, illetve az ellátási láncokban is akadnak szűk keresztmetszetek. 

Az energiaátállás legnagyobb kihívása ma az, hogy hogyan lehet felgyorsítani a nagy nap- és szélfarmok engedélyeztetését és építését, milyen módon lehet egyre nagyobb méretűeket építeni ezekből.

– Látszik már, hogy mitől lehetne egyszerűbb a megújuló kapacitások kiépítése?

Az Európai Bizottság két hete egy új javaslatot jelentett be a szélerőművekre vonatkozóan, hogy felgyorsítsa a fejlesztésket. De talán a legnagyobb probléma, hogy még mindig nem fordítunk elég figyelmet az áramhálózatokra. Mert minél többet fektetünk be új kapacitásokba, annál többet kell a hálózatba is invesztálni.

Minél több megújuló energia jelenik meg a villamosenergia-rendszerben, annál nagyobb lesz a volatilitás. Ezt pedig csakis a mainál sokkal jobban digitalizált rendszerekkel lehet kezelni.

A Schneider ebben segít: a hálózat digitalizálására vannak megoldásaink. Nem csak a termelésben van azonban tennivaló: a fogyasztókon múlik, hogy mennyi villamos energiára van szükség. Az energiahatékonyságról keveset beszélünk, pedig ez a legegyszerűbb megoldás a szennyezés csökkentésére. Ráadásul mindez már a mai technológiákkal is könnyen megoldható. Kifejlesztettük, és Magyarországon is elérhető épületirányítási rendszerünk (BMS, building management system), amivel optimalizálni lehet például egy épület világítását, akár 30 százalékkal csökkentve a szükséges villamosenergia mennyiségét, illetve a költségeket. Szenzorokkal mérjük, hogy honnan és mikor érkezik fény, és ez alapján dinamikusan változik a világítás.

– Európában az ipar még mindig jelentős mennyiségű földgázt használ olyan termeléshez, ami villamos energiával is kiváltható lehetne – hogyan lehet a vállalatokat rávenni a zöldebb áram használatára?

Ez a kérdés szorosan kapcsolódik Európa energiabiztonságához. Tavaly sokat beszéltünk erről a kérdésről, de idén már jóval kevesebbszer merül fel. Pedig az a helyzet, hogy 2023-ban is hiányzik 30 milliárd köbméter földgáz az európai piacról, ami a 2021-es fogyasztás tizede. Már csak emiatt is láthatjuk, hogy egyre többször állnak át vállalatok földgázról villamos energia használatára. A villamosításra szükség van az iparban, de a fűtési ágazatban is. De egyre fontosabb kérdés az is, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével még több energiát fogyasztó adatközpontok milyen energiaforrásokat használnak.

– Az ötödik gyárukat nyitják meg Magyarországon – mennyiben lehet egy ma épülő ipari létesítmény fenntartható?

A gyár már a tervezéstől kezdve nettó zéró kibocsátású lesz, és jó példa nemcsak arra, hogyan lehet megújuló energiaforrásokra támaszkodni a termelésben, hanem arra is, hogy hogyan lehet a felhasznált anyagok mennyiségét is csökkenteni. Ebben a gyárban is készülnek azok a kapcsolóberendezések, amelyekben tiszta levegővel helyettesítjük az SF6 gázt, amit az Európai Unióban be fognak hamarosan tiltani. A fűtést olyan eljárások hője biztosítja, amelyek során melegítésre van szükség, ilyen lehet például a festés. Az ügyfeleink számára is fontos, hogy olyan berendezésekkel dolgozhatnak, amelyek bizonyítottan nettó zéró emissziós gyárban készülnek.

– Míg az iparban és az energiatermelésben évről évre csökken az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátása Európában, a károsanyagok közel negyedét adó közlekedésben inkább stagnálás van – lehet enélkül bízni a nettó zéró kibocsátás elérésében?

Az elektromos személyautók terén Európa igen elől jár világviszonylatban, egyszerűen azért, mert a fogyasztóknak igénye van ezekre a termékekre. De a közlekedési ágazatban úgy gondolom, hogy különböző versenyző megoldások vannak, a teherszállításban például a hidrogénnek is nagyobb szerepe lehet az akkumulátoros elektromos járművek mellett. A közlekedésnek pedig más területen is szerepe lesz: a járművek akkumulátorait arra is használják majd az emberek, hogy tárolják a házuk tetején megtermelt napenergiát. Így az átlagemberek fogyasztók és termelők is lesznek egyszerre, ezáltal egyre kevésbé függnek majd az villamosenergia-hálózatoktól.

– Milyen szerepe van a lokális termelésnek? Szempont lehet az árubeszerzésnél, hogy nem a világ másik feléről kell egy terméket a megrendelőhöz eljuttatni?

Ez már eddig is része volt a pozicionálásunknak, mi vagyunk a leglokálisabb vállalat a globális vállalatok közül az iparágunkban Európában.

A lokális termelés fontossága az ellátási lánc problémák miatt is megnőtt. 

Világszerte már 5600 olyan vállalat van, amelyek tudományosan igazolható módszertan szerint (SBTI) kötelezettséget vállaltak a dekarbonizációra. Számukra fontos, hogy olyan partnerekkel, beszállítókkal dolgozzanak, akik tudják hasonló módszertan szerint is bizonyítani, hogy a működésük milyen zöld lábnyommal jár. A cégek többsége európai vállalat, és egyre inkább olyan partnerekkel fognak ezen cégek együtt dolgozni, akik biztosítani tudják a megfelelő dokumentációt a működésük zöld lábnyomáról.

– A vállalatokat mi motiválhatja, hogy fenntartható módon működő beszállítókkal dolgozzanak?

Nagy jelentősége van ebben annak, hogy 2024-től felmenő rendszerben alkalmazni kell a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD). 

Ez nagyon jelentős hatású változást jelent – idővel minden 250 fő feletti cégnek kötelező lesz a CSRD riport elkészítése.

A cégeknek nem csak a saját, hanem a beszállítói és a vevői üvegházhatású gázkibocsájtási adatait is jelenteniük kell. Mi már régebb óta készülünk erre, hogy a partnereink könnyebben meg tudjanak felelni az elvárásoknak.

– Nem könnyű feladat az ühg-adatok számítása, a zöld lábnyom nyomon követése. Milyen kihívást jelent ez a cégeknek, hogyan tudják ezeket a feladatokat ellátni?

A Schneider Electricnél egy külön fenntarthatósági üzletágat alakítottunk ki, aminek európai központja Budapesten működik.

Ezt a saját zöld vállalásaink és fenntarthatósági terveink megvalósítására hoztuk létre, de ma már az ügyfeleinknek is tudunk segíteni a dekarbonizációs ütemtervek meghatározásában, a karbonlányomuk kiszámításában, az ennek csökkentését célzó intézkedések megtervezésében.  A jól felépített tanácsadói szervezet segít a vállalatoknak a jelentéskészítésben is.

A cikk megjelenését a Schneider Electric Zrt. támogatta

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom dunavecse fenntarthatóság Gwenaelle Avice Huet gyártás interjú schnider electric ssc Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

László Pál
2024. május 28. 09:45 Podcast, Támogatói tartalom

A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá

Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Bucsky Péter
2024. március 8. 14:42 Támogatói tartalom, Tech

Magyar gyártású midibuszokkal tehető népszerűbbé a közösségi közlekedés

A hazai gyártású Mercedes-Benz Sprinterek átvették a vezető szerepet a midibuszok piacán.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.