Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. szeptember 29. 11:04 Támogatói tartalom

Sok kicsi sokra megy, kisvállalkozások nélkül nincs zöld fordulat

Zöldebb kis- és középvállalatok nélkül nincs klímasemlegesség. Az Európai Unió 2050-re kitűzött nagyszabású céljához, a nettó zéró kibocsátáshoz nemcsak a multicégek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése szükséges, hanem az európai vállalatok 99 százalékát kitevő, a munkavállalók csaknem háromnegyedét foglalkoztató kkv-k nagy részének is gyökeresen át kell alakítania eddigi működését. Az elköteleződés nem hiányzik a magyar a kkv-knál az ügy iránt a Mastercard felmérése szerint.

A kkv-knak, bár egyenként elhanyagolható, összességében elég nagy környezeti lábnyomuk van, az ipari szennyezés 60-70 százalékáért felelősek Európában. Különösen a gyártócégek tartoznak ide, amelyek élen járnak a nyersanyag-felhasználásban, szén-dioxid-kibocsátásban, és arányaiban több hulladékot generálnak, mint más iparágak. Azonban pont méretükből adódóan a kkv-knak sok szempontból nehezebb a dolguk, mint a nagyvállalatoknak, amikor a fenntarthatósági beruházásokra kerül a sor.

Kicsiben nehezebb a digitális ugrás

A legjellemzőbb a forráshiány. A McKinsey üzleti tanácsadócég tanulmánya szerint az OECD-országokban működő kis- és középvállalkozások bevételük 30-50 százalékát veszítették el a járvány alatt 2020 februárja és 2021 áprilisa között, miközben alapvető átrendeződés zajlik a piacon, amivel fel kéne venni a tempót.

Ráadásul a kkv-k a járvány óta felgyorsult, minden szektort érintő – és a fenntarthatósági törekvéseket számos ponton segítő – digitalizációs trendnek is inkább az oldalágán mozognak, mivel ezeket a rendszereket gyakran a nagyobb vállalatokra tervezik, nehéz őket leskálázni a közepes és kisebb méretű cégekre. Ezzel szemben a vállalatok méret szerinti felső tíz százaléka már bevételeinek 60-95 százalékát különböző digitális csatornákon keresztül szerzi.

A kkv-k tehát hátrányból indulnak a nagyvállalatokhoz képest a digitalizációhoz hasonlóan a dekarbonizáció, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének terén is. Egy brit kkv-k körében végzett idei kutatás szerint a cégek 29 százaléka a járvány miatt lassult vagy állt le a fenntarthatóbb működéssel kapcsolatos intézkedésekkel, tehát nincs pénzük a nagyobb egyösszegű befektetést igénylő beruházásokra a téren, miközben a megfelelő IT-s és fenntarthatósági szakemberekhez is sokkal nehezebb hozzáférniük.

Pedig több kutatás egybehangzó állítása szerint a kkv-k növekedésének egyik kulcsa, ha nyitnak a nemzetközi piac felé termékükkel vagy szolgáltatásaikkal, amihez elengedhetetlen az online jelenlét. Ezt azonban kevesen lépik meg közülük – ennek egyik oka például, hogy a nagyvállalatokkal ellentétben nem áll rendelkezésükre erőforrás az előzetes piackutatásra.

Az EU-ban a kisebb vállalkozások mindössze 20 százaléka rendelkezik online értékesítési megoldással, és ők is főleg országhatáron belül maradnak, csak kevesebb mint a felük szállít más országokba is, és még kevesebben az unión kívülre, ugyancsak a McKinsey tanulmánya szerint.

Itt zöldítenének a kkv-k

Egy idén márciusban készített kutatásban 997 brit kkv vezető döntéshozóját kérdezték meg arról, milyen lépéseket tettek a fenntarthatóbb működés érdekében a megelőző 12 hónapban. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezett kkv-k a nagyobb cégekhez képest elkötelezettebbek az utazással (munkába járás és üzleti utak) kapcsolatos kibocsátáscsökkentés mellett. További népszerű terület a fenntartható anyagok és csomagolás használata, a termékek vagy szolgáltatások környezetbarát újratervezése.

Hasonló eredmény hozott egy másik kutatás, amikor négy ország (Görögország, Franciaország, Egyesült Királyság és Spanyolország) 400 kkv-jának vizsgálatából kiderült, hogy leginkább a termék, folyamat és szolgáltatás újratervezése segíti a körforgásos gazdasági modellre*A lineáris megveszed-használod-eldobod helyett az újratermelési kapacitásokat növelő, körkörös modell, célja a gazdasági növekedés leválasztása a véges erőforrások felhasználásáról. való átállást – míg a legnagyobb lemaradás ebben a tekintetben a hulladékkezelésben volt a megkérdezett vállalkozásoknál.

Kétmillió ember munkahelye

A Magyarországon működő vállalkozások 99,8 százaléka tartozik a kkv kategóriába – ezzel mintegy 2 millió dolgozót, a munkavállalók háromnegyedét foglalkoztatják. *A legfeljebb 249 főt foglalkoztató és 50 millió euró alatti éves nettó árbevételű vagy 42 millió euró alatti mérlegfőösszegű vállalkozások tekinthetők kkv-knak; a 49 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztatók kisvállalkozások, a 10 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazók mikrovállalkozások az uniós meghatározás szerint.

2020-ban 843 ezer kis- és közepes vállalkozás működött Magyarországon a statisztikai hivatal adatai szerint. Háromnegyedük egyfős mikrovállalkozás volt, 10 főnél többet mintegy 40 ezer vállalkozás foglalkoztatott. A mikro-, kis- és közepes vállalkozások összesen 2,1 millió főt foglalkoztattak ekkor, túlnyomórészt a szolgáltató szektorban. A kkv-szektor érzékenyebben reagált a járvány okozta kedvezőtlen gazdasági környezetre a munkaerő-gazdálkodás terén, a nagyvállalatokénál nagyobb mértékben csökkentette a dolgozói létszámot.

Belső indíttatásból zöldülnek a magyar kisvállalkozások

A magyar mikro- és kisvállalkozások*azaz az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások négyötöde fontosnak tartja a fenntartható vállalati működést – derült ki a Mastercard megbízásából, a Kantar Hoffmann által a nyáron készített kutatásból. Az okok között a megkérdezettek 80 százaléka a belső indíttatást említette, a második helyre került a valós környezeti kockázatok csökkentésének szándéka 32 százalékkal, majd a kötelező szabályozás, a vevők, ügyfelek elvárása, valamint a vállalkozás arculatának javítása (14-16 százalékos súllyal) következett.

A 150 mikro- és kisvállalkozás telefonos megkérdezésével készített, cégméretre, szektorra és régióra reprezentatív felmérés tanulsága szerint a magyar mikro- és kisvállalkozások környezeti tudatossága alapvetően értékalapú, ennek ellenére főként azokat a fenntarthatósági megoldásokat alkalmazzák – és azokat sem teljes körűen – amelyek könnyen elérhetőek, egyszerűen megvalósíthatók és a gazdasági racionalitásuk nyilvánvaló számukra.

A kutatásban a kisvállalkozások 93 százaléka említette a digitális fizetések biztosítását, amivel hozzájárul a fenntarthatósághoz, 90 százalékuk elektronikus számlázást használ, de több mint 74 százalékuk a netes jelenléttel, például webshop üzemeltetésével is csökkenti a környezeti lábnyomát. Ugyanezek az arányok valamivel alacsonyabbak a mikrovállalkozások esetében, de itt is többségében vannak azok, akiknél ezek a megoldások már elérhetők.

A forrás, illetve a külső támogatás hiánya, valamint a gyakran módosuló, nehezen követhető és nem kellően ösztönző szabályozás tartja leginkább vissza a magyar kkv-kat a további zöldüléstől a kutatás szerint. A nagyobbak itthon is jobb pozícióból indulnak: minél nagyobb egy vállalkozás, annál több eséllyel eszközöl kifejezetten fenntarthatósági célú ráfordítást, vagy pályázik ilyen célú támogatásra.

A szeptemberben zajló ZöldZóna hónappal és kommunikációs kampánnyal a Mastercard szeretné elismerni és bemutatni a már fenntartható megoldásokkal működő magyar kisvállalkozásokat, egyúttal bátorítani és inspirálni azokat a vállalkozásokat, amelyek most gondolkodnak különböző zöld folyamatok bevezetésén. Ehhez kapcsolódóan a Készpénzmentes Zóna Facebook-oldalon hasznos tartalmakkal és felhívásokkal és nyereményjátékkal népszerűsítik a zöld szemléletet. A keszpenzmenteszona.hu weboldalon pedig a Humusz Szövetséggel való együttműködésnek köszönhetően számtalan hasznos, edukatív és egyszerűen megvalósítható zöld tippel, illetve a Mastercard kutatásának bemutatásával is segítik a szemléletváltást, valamint a kis- és mikrovállalkozások fenntarthatóbb működését.

A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Évi 711 milliárd dollár: ennyi lenne a Föld túlélésének ára

Úgy tűnik, árcédulát kell rakni a természetre ahhoz, hogy ne pusztítsuk el.

Bucsky Péter
2022. november 23. 13:16 Támogatói tartalom, Tech, Vállalat

Kisvállalkozások a kiberbűnözők célkeresztjében

A koronavírus-járvány óta háromszorosára növekedett a kibertámadások száma. A támadások automatizációja és a hibrid munkavégzés terjedése miatt egyre nagyobb a digitális vállalati szolgáltatások fenyegetettsége is. A vállalkozások kiberbiztonsági kérdésekben ma már a nagy technológiai cégek szakembereit is segítségül hívhatják.

Debreczeni Anna
2022. november 22. 17:50 Pénz, Támogatói tartalom

Nem fogod elhinni, de van, ahol olcsóbb a csokimikulás, mint tavaly

Utánajártunk, mennyibe kerülnek a Mikulás-nap környékén tipikusan keresett édességek most négy áruházláncban.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.