Az, hogy Magyarországon a kisebb gyerekek számára is általános a házi feladat, elsősorban a hazai oktatási rendszer elavult felfogásának egyik következménye.
A két nagy pedagógus szakszervezet ugyanazokat a követeléseket újra beadja majd a frissen megalakult kormánynak, de jogi értelemben a március 16-án megkezdett sztrájk fog folytatódni, ha nem teljesülnek addig a tanárok követelései
Egyre olcsóbban érünk el egyre középszerűbb eredményeket, ez egy olyan pálya, ami nem lehetett volna egyetlen kormány célja sem.
Mit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.
A tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.
A zeneszerzőket és műveiket vizsgálva kiderült, hogy milyen nagy hatással van egy tanár a diákja kreativitására és sikereire.
A Helyközi Járat legutóbbi riportjában egy fiatal, a tanári pályát pár év után otthagyó és egy tapasztalt, nyugdíj előtt álló pedagógus mesélt arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon tanárként boldogulni.
Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.
A bértárgyalások közben jelent meg a rendelet a pótlék emeléséről, de ezzel legfeljebb csak ugyanott lesz a pedagógusok reáljövedelme jövőre, ahol tavaly volt.
A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget.