ruha
Az online ruhaboltoknak elegük van abból, hogy kölcsönzőként használják őket
Olyan méreteket ölt a ruhavisszaküldés az online üzletekben, hogy a kereskedők elkezdték feketelistázni a renitens vásárlóikat.
Megnyitották a magyar pénztárcákat a nemzetközi divatmárkák
Magyarországon is hódít a fast fashion, a gyorsan változó kínálatú, olcsó ruhák kereskedői egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.
Ledarálják a használt ruhákat, és abból készítenek új fonalat, hogy megmentsék a bolygót
Nem csoda, hogy keresik a kiutat, hiszen a textilipar a második legszennyezőbb iparág a kőolajágazat után.
Lehet, hogy hamarosan nem vesszük meg, csak kölcsönözni fogjuk a ruháinkat
Kínából indul a ruhakölcsönzés új üzleti modellje, és állítólag készen áll a világpiac bevételére.
Miért égetik el tonnaszámra az el nem adott ruhákat a boltláncok?
Pár éve a fejlett világban évente 20 ruhadarabot vásárolt egy átlagos vevő, ma 68-at, és az évszakoknál gyorsabban cseréli le a ruhatárát.
Hogyan hódíthatták meg az egész magyar vidéket a kínai ruhaboltok?
Sok százezer magyar ruházkodását határozzák meg a számos vidéki kis- és nagyvárost domináló kínai ruhaboltok. Hogyan jutottak el idáig és milyenek a kilátásaik?
Európában a magyarok költötték a legkevesebbet ruhára, de aztán megrohantuk a fast fashion üzleteket
Az elmúlt öt évben látványos ruházkodásba kezdtek a magyarok, de a Decathlon mellett a környezetre leginkább káros láncok örülhettek ennek.
Napi 300 forintért dolgoznak a ruhaipar következő központjában
A jövőben egyre több ruha fog készülni Etiópiában, amely a világ leggyorsabban fejlődő országa, de a gyári munkások így is nehéz körülmények között élnek.
Egy póló elkészítéséhez 2,5 évre elég ivóvíz kell
Minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik, ez az egyik legszennyezőbb iparág.
A nálunk eladott ruha árából 2 százalékot kap a varrónő, és ezen nem tudunk változtatni
Nem a gyártókat kellene hibáztatni, inkább a székhelyük szerinti jogszabályokat lenne szükség átírni a modern kori rabszolgaság eltörléséhez.
