Ha a klímaváltozásról van szó, többet foglalkozunk a műanyag palackokkal, mint a pólóval, amit hordunk. Pedig az olajipar után meglepő módon a textilipar felelős a legtöbb légkörbe jutó szén-dioxidért. A textilipar adja a globális szén-dioxid kibocsátásának a tíz százalékát. (A cementtel vagy az acéllal sem foglalkozunk annyit, mint kellene.)
A pamut előállítása és a poliészter súlyosan megterheli a környezetet. A pamut nagy mennyiségű vizet igényel, míg a poliészter kőolajból készül, és körülbelül ezer év kell a lebomláshoz. A gyapot termesztéshez kötődik továbbá a világ rovarirtószer-felhasználásának a negyede, a ruhák kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik a globális ipari vízszennyezés ötöde. Becslések szerint 150 milliárd ruhadarab készül évente, és csak az Egyesült Államokban 13 millió tonna ruha végzi a kukában.
A textilipar azért is a legszennyezőbb iparágak egyike, mert a – luxustermékeket kivéve – igen alacsony nyereségesség mellett működik. Az átlagos profitráta négy százalék körül mozog. A cégek ezért lehető legolcsóbb termelési költségeket keresik. Nem véletlenül telepednek meg a legnagyobb ruhaipari cégek a fejlődő országokban. Ha ettől eltér egy cég, az már nemzetközi figyelmet vált ki.
Ausztráliában most azzal kísérleteznek, hogy a kidobott ruhákat hogyan lehetne újrafelhasználni. Adrian Jones és Graham Ross évtizedeket töltött a textiliparban, így testközelből láthatták annak a működését. Kilépve a multinacionális cégek világából egy kísérleti projektet hoztak össze.
A BlockTexx tavaly indult, az ötlet lényege, hogy összegyűjtik a kidobott ruhákat, majd egy technológiai eljárás során megállapítják az összetevőket. Ezt követően az iratmegsemmisítőkhöz hasonló géppel feldarabolják, lényegében rostokra szedik. Kezelik az anyagot, majd ebből készítenek új fonalat, amelyből aztán ismét ruhát lehet gyártani.
A brit napilapnak, a The Guardiannek nyilatkozó üzletemberek nem részletezték a technológiát, de annyit elmondtak, hogy a tesztek jól sikerültek. Egy queenslandi üzemben elkezdték a termelést az Üdvhadsereg együttműködésével. Az idei első üzleti évben tízezer tonnányi, tönkrement, vagyis már nem használható ruhát terveznek feldolgozni.
