A fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.
Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.
Ezerrel pörög a fast fashion Nyugat-Európában, miközben az ipar igyekszik elmozdulni a környezettudatosabb megoldások felé.
A textilipar környezeti terhelését fogyasztóként leginkább úgy tudod csökkenteni, ha minél tovább használod a ruháidat, minél kevesebb mosással, szárítással és vasalással.
Sokkal többet költöttünk kiskereskedelmi egységekben ételre és italra, számos más termék kereslete viszont hatalmasat zuhant. Az átrendeződés részben tartós lehet.
Több applikáció is azt ígéri, hogy háromdimenziós testképünk alapján megmondja, melyik márkánál mekkora méretet érdemes választanunk.
Sorban mennek tönkre a ruhakereskedők, de problémáik nem a járvánnyal kezdődtek. Mit árul el a lyukasztott farmer a divatipar fenntarthatatlanságáról?
Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.
A fast fashion olcsóságának nehéz ellenállni, azonban az impulzusvásárlásra felépített modellnek az olajiparhoz hasonlítható pusztító hatása van az élővilágra.
Ha nem feltétlenül muszáj, ne mosd ki, javasolja egy brit divattervező. Tartósabbak lesznek a ruhák, és a környezetet sem terheljük fölöslegesen.