Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
A 2018-ban pedagógusi képzéseket kezdők négyötöde döntött úgy, hogy meg nem is próbál meg a magyar iskolarendszerben tanítani.
A munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.
A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?
Bizonytalanság és feszültség érzékelhető a rövidesen kezdődő tanév körül, mintegy 1600 tanári álláshely betöltetlen.
Ha most javítana a kormány a tanárok helyzetén, évek múlva kezdhetne fejlődni a rendszer – de a belügyminisztérium más úton jár.
A szavazás pontos ideje még nem tudható, cilvilek és tanárszakszervezetek péntekre mindenképpen tüntetést szerveznek.
A román tanárok másfélszer jobban élnek, mint a magyarok, de a szerbiai tanárok is tehetősebbek a magyaroknál.
Hogyan érinti a státusztörvény a nem állami szférában dolgozó tanárokat? Szakszervezeteket, egyházi és alapítványi iskolákban tanító tanárokat kérdeztünk.
Bő két nap alatt közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy felhagy a tanítással, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit.