Szakértő szerzőnk megindokolja, miért lenne érdemes a korhatáremelést a várható hátralévő élettartamhoz igazítani.
Vajon mekkora nyugdíjra számíthatunk majd? Hogyan számolják ki, mitől függ ez az összeg, és milyen jövőbeli változásokra számíthatunk a közgazdászok és nyugdíjszakértők szerint? Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk, és kalkulátor segítségével megmutatjuk, hozzávetőlegesen mekkorára becsülhető a jövendő nyugdíjunk összege.
Látszólag példátlanul gáláns lesz a nyugdíjasokkal a kormány a most kezdődő időszakban, ám 2002 és 2006 között már láthattunk majdnem ugyanezt.
A nyugdíjviták évtizedek óta két fő rendszer hívei között folynak, szakértő szerzőnk szerint azonban a megoldás a kettő együttes alkalmazása lenne.
A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.
A kivándorlás megmutatja, hogy miért hibás a jelenlegi állami nyugdíjrendszer válasza a címben feltett kérdésre.
A romló demográfia nemcsak a nyugdíj-, hanem az egészségügyi rendszer fenntartását is nehézzé teszi, ami súlyos döntések elé állíthatja a jövőben a gyermektelen időseket.
Burkoltan a mai nyugdíjrendszer is azt ígéri, hogy a gyermeknevelés hozamából lesz nyugdíjunk. De akkor miért nem ennek megfelelőek a szabályok?
A nyugdíjrendszer arra épül, hogy mindig lesz elég járulékfizető. Ez egyre kevésbé igaz, ezért a nyugdíjon keresztül is honorálni kellene a gyermeknevelést.
Bárhová nyúlunk, problémába ütközünk.