Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Az első hónap adatai alapján kérdéses, hogy kiáramlik-e a kormány által várt 300 milliárd forint az önkéntes nyugdíjpénztárakból.
A parlamentáris, többségi jellegű választási rendszerekben nagyobb az esélye az osztogatás és a megszorítások váltakozásának, amire hazánk is példa.
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
A kormány szócsőnek használja a nyugdíjpénztárakat, hogy azok az érdekeikkel ellentétes lépésre buzdítsák a tagjaikat.
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
A választások előtti évre vonatkozóan módosítana egy szabályt a kormány, a nagyobb ívű nyugdíjreform most nem foglalkoztatja.
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
Több szolgáltató is toborzó akciókkal próbálja bővíteni ügyfélkörét, ám ezektől függetlenül is érdemes megfontolni a belépést.
Magyarországon is lehet euróban nyugdíjat gyűjteni és kapni, és az állam megadja rá az évi 130 ezer forintos adójóváírást.