Már most is legmagasabb foglalkoztatottságú európai országok közé tartozik Magyarország, mégis 80-ról 85 százalékra növelné 2030-ig a foglalkoztatási rátát a kormány.
Két évnyi munkavállalási célú tartózkodást is lehetővé tenne a kormány a vendégmunkásoknak, de letelepedési engedélyt nem kaphatnának.
A kormányfő arról beszélt, hogy elsődlegesen belső tartalékokból kellene 500 ezer munkahelyet betölteni a magyar munkaerőpiacon. A tervről Scharle Ágota munkagazdásszal beszélgettünk a G7 Podcastban.
Sőt, a legújabb fejlesztések már nem csak a rutinszerű feladatok gépesítésére alkalmasak, hanem a kreativitást igénylő tevékenységek elvégzéséből is kivehetik a részüket.
A járvány miatt is terjedő munkahelyi digitalizáció csökkenheti a munkavállaló önállóságot, miközben növelheti a munkahelyi kontrollt. A kettő együtt pedig szörnyű hatással van a mentális egészségre.
Hogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.
A munkáltatók és a politikusok is érzékelik most már a szülőkre rendkívüli költségeket kirovó brit gyermekgondozási rendszer problémáit.
A magyar munkaválllalók fele a munkahelyváltáson is elgondolkodna, de csak a cégek harmada tervez idén új embereket felvenni.
A magyarázat az, hogy a 15-17 százalékos emelések bekerülnek a hírekbe, a jóval a várható infláció alatt maradók viszont nem.
A külföldi cégek magyar tulajdonúaktól szívják el a dolgozókat, így nem igaz a vállalatok állami támogatásakor sokszor elhangzó érv, a munkahelyteremtés, mert valójában munkahely-átrendezés történik.