Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?
A jórészt kiürült bányákban, az iparban és építőipari cégeknél is egyre több nő helyezkedik el.
A nemzeti ünnepeket, a munkahét hosszát és a szabadságokat is figyelembe csaknem ötödével többet dolgoztak a magyarok, mint a legkevesebbet dolgozó franciák.
A 15-29 éves diákok többsége dolgozik Hollandiában és Dániában, a keleti tagállamok között sok helyen a 10 százalékot sem éri el az arányuk.
A Mi Hazánk, a Jobbik, a DK, és a Momentum után az MSZP is a vendégmunkások beengedését kritizálja, amiben még a fideszesek szűk többsége is velük van.
A 2008-as válság kezdetén háromszor annyian vesztették el a munkájukat, mint az elmúlt évben. De csak látszólag paradox a helyzet a magyar munkaerőpiacon.
Minden adat azt mutatja, hogy 2016 környékén meredeken emelkedni kezdett a tanárhiány a magyar oktatási rendszerben, és drasztikus tempóban tűntek el a budapesti tanárok.
830 fő veszíti el az állását a gödöllői üzemben, ami régióban egyedinek számított a kétműszakos, hétvégézéstől mentes munkaszervezésével.
Már most is legmagasabb foglalkoztatottságú európai országok közé tartozik Magyarország, mégis 80-ról 85 százalékra növelné 2030-ig a foglalkoztatási rátát a kormány.
Két évnyi munkavállalási célú tartózkodást is lehetővé tenne a kormány a vendégmunkásoknak, de letelepedési engedélyt nem kaphatnának.