Egy fizikai munkásért több százezer forintot kell fizetniük a cégeknek a közvetítőnek, egy irodai alkalmazottnál ez 1,5 millió forint is lehet.
Hiába egyre nehezebb munkaerőt találni, mégis a személyes képességek lettek egyre fontosabbak az álláskeresésnél. Mit néznek a munkaerő-közvetítők?
A munkaerőhiány jelentős változásokra sarkallta a cégeket. Elkezdett számítani, hogy mit akarnak az alkalmazottak, és a HR-szakma is átalakult.
Sokat javult az üzleti szolgáltatóközpontok presztízse, a szektorban dolgozó közel 50 ezer ember rengeteg lehetőség közül válogathat, miközben további ezrek helyezkedhetnének el az ágazatban.
Magyarországon több mint egymillióan dolgoznak gyáraknál. A kékgallérosok helyzete óriásit változott az elmúlt években: kezdenek emberként tekinteni rájuk.
Az IBM mesterséges intelligenciát használó alkalmazása elég félelmetes, 95 százalékos pontossággal működik.
A munkaerőhiány a korábban gyakran diszkriminált romák előtt is megnyitotta a gyárkapukat.
Az egész Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakóépületek kivitelezési költségei az elmúlt nyolc évben.
Amikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.
Ugyan a gazdaság rengeteget profitál a képzett letelepedőkből, a kormány ott is elővette a bevándorláskártyát.