Az egész Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakóépületek kivitelezési költségei az elmúlt nyolc évben. Itthon 2018-ban bő harmadával kellett többet fizetni az építkezésekért, mint 2010-ben, miközben az unió egészében csak 13 százalékkal emelkedtek a költségek. Nem egy országban – például a lengyeleknél – pedig még csökkentek is – derül ki az Eurostat napokban frissített adataiból.
A hazai drágulás tulajdonképpen folyamatos volt, azaz még 2016-ban is kitartott, pedig abban az évben az uniós források időleges elapadása miatt az építőipari termelés nagyon látványosan bezuhant. Utána viszont a támogatások visszatérése újabb lökést adott a szektornak, ami az árakat is még jobban felhajtotta, így a drágulás az elmúlt két évben pörgött fel igazán: tavaly 5, tavalyelőtt közel 7 százalékkal emelkedtek a lakóházak építési költségei.
Érdekesség, hogy a kiadásokat ugyan itthon is elsősorban az egyre dráguló munkaerő dobta meg, mégsem ez volt az, ami miatt Magyarország uniós éllovassá vált. Nálunk a személyi kiadások bő másfélszeresére ugrottak 2010 és 2018 között, ami az alig több mint 10 százalékos uniós növekedéshez képest magasnak tűnhet, valójában azonban nem kiugró. A lettek például dupláztak ugyanebben az időszakban, és Litvániában is 60 százalékos növekedést mértek. Romániában pedig ugyan csak 53 százaléknál tart a mutató, ám náluk még nem jött ki a 2018-as adat, azaz a magyarországival lényegében azonos növekményt ők hét év alatt hozták össze.
Igen ám, de ezekben az országokban a munkaerő drágulásával párhuzamosan az építkezéshez szükséges anyagok vagy olcsóbbak lettek, vagy csak kismértékben emelkedett az áruk. Lettországban például 2016-ban még jó 6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni ezekért, mint hat esztendővel korábban, és bár azóta meglódultak az árak, a 2010-es szintet még mindig nem érték el.
Itthon azonban a munkaerő mellett a lakóépületek kivitelezésénél használt anyagok ára is folyamatosan emelkedett, nyolc év alatt több mint 20 százalékkal. Ennél nagyobb növekedés csak Svédországban és az Egyesült Királyságban volt, de ott is csak hajszálnyival múlták felül a magyar adatot.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
