Az egész Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakóépületek kivitelezési költségei az elmúlt nyolc évben. Itthon 2018-ban bő harmadával kellett többet fizetni az építkezésekért, mint 2010-ben, miközben az unió egészében csak 13 százalékkal emelkedtek a költségek. Nem egy országban – például a lengyeleknél – pedig még csökkentek is – derül ki az Eurostat napokban frissített adataiból.
A hazai drágulás tulajdonképpen folyamatos volt, azaz még 2016-ban is kitartott, pedig abban az évben az uniós források időleges elapadása miatt az építőipari termelés nagyon látványosan bezuhant. Utána viszont a támogatások visszatérése újabb lökést adott a szektornak, ami az árakat is még jobban felhajtotta, így a drágulás az elmúlt két évben pörgött fel igazán: tavaly 5, tavalyelőtt közel 7 százalékkal emelkedtek a lakóházak építési költségei.
Érdekesség, hogy a kiadásokat ugyan itthon is elsősorban az egyre dráguló munkaerő dobta meg, mégsem ez volt az, ami miatt Magyarország uniós éllovassá vált. Nálunk a személyi kiadások bő másfélszeresére ugrottak 2010 és 2018 között, ami az alig több mint 10 százalékos uniós növekedéshez képest magasnak tűnhet, valójában azonban nem kiugró. A lettek például dupláztak ugyanebben az időszakban, és Litvániában is 60 százalékos növekedést mértek. Romániában pedig ugyan csak 53 százaléknál tart a mutató, ám náluk még nem jött ki a 2018-as adat, azaz a magyarországival lényegében azonos növekményt ők hét év alatt hozták össze.
Igen ám, de ezekben az országokban a munkaerő drágulásával párhuzamosan az építkezéshez szükséges anyagok vagy olcsóbbak lettek, vagy csak kismértékben emelkedett az áruk. Lettországban például 2016-ban még jó 6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni ezekért, mint hat esztendővel korábban, és bár azóta meglódultak az árak, a 2010-es szintet még mindig nem érték el.
Itthon azonban a munkaerő mellett a lakóépületek kivitelezésénél használt anyagok ára is folyamatosan emelkedett, nyolc év alatt több mint 20 százalékkal. Ennél nagyobb növekedés csak Svédországban és az Egyesült Királyságban volt, de ott is csak hajszálnyival múlták felül a magyar adatot.
Adat
Közép-Európát sújtják leginkább hosszabb és súlyosabb aszályok a fejlett világon belül
Magyarországon és a közép-európai régióban nőtt a legnagyobb mértékben az aszályok kiterjedtsége és intenzitása az OECD-országok mezőnyében.
Nem volt elég 63 milliárd forint egy évre a labdarúgó NB I-nek
A csapatok bevételei között elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is, de ha jobban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nincs érdemi előrelépés.
Nagy kérdés, meddig tartják meg dolgozóikat a szenvedő magyar iparvállalatok
A mélypont közelébe süllyedt vissza az ipari termelés májusban, ami az eddigi munkaerő-tartalékolás miatt foglalkoztatottsági kockázatokat is okoz.
Fontos
Feldoppingolt arany lehet a bitcoin, de más kriptoeszközök is egyre fontosabbá válnak
Ahogy a digitális pénzeszközök integrálódnak a pénzügyi rendszerekbe, megértésük nélkül egyre kevésbé lehet megalapozott befektetési döntéseket hozni.
Nagy lehetőségek előtt áll az akkumulátoripar, csak el kéne szakadni a járműgyártástól
Amerikai vásárlóra talált a csődbe ment Northvolt lengyelországi üzeme, az ipari energiatárolók piacában ugyanis bőven van potenciál.
Rábízták a mesterséges intelligenciára egy vállalkozás vezetését, bizarr eredménye lett
Néhány dolgot egész jól megoldott, de üzleti érzéke nem volt, csődbe ment, és amikor elkezdett hallucinálni, az egészen furcsa eseményekbe torkollott.
