monetáris politika
Elérkezett Kína a „bármi áron” pillanathoz?
A kínai gazdaságpolitika mostani fordulata más, mint az eddigiek: nagyobb, átfogóbb és koncentráltabb, mint a korábbi egyszeri bejelentések.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Harminc évig várták az inflációt, most megjött, és beleremegett a globális pénzpiac
A japán jegybank három évtizedig próbált inflációt csiholni, amitől fenntartható növekedést várt, a valóságban viszont tőzsdei pánikot okozott.
Mindenki jobban jár, ha a kormány és a jegybank is a saját dolgával foglalkozik
Hosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.
Több évtizedes csapdából törhet ki végre Japán
Több évtized defláció után új korszak köszönthet be Japánban, amennyiben sikerül egy pozitív bér-ár ciklust elindítani és a gazdaságot növekedési pályára állítani.
Összezárt az olló, de hogyan megy tovább az MNB?
A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.
Harmatgyenge teljesítményt és bikaerős menetelést is láttunk a forinttól, mit tartogathat az év vége?
Mi állt az erősödés mögött és mi okozta a visszagyengülést?
Elkezdték a vágást Matolcsyék, így a magyar kamatszint már csak a 14. legmagasabb a világon
Az infláció azonban továbbra is közellenség, fogalmazott a jegybankelnök.
Közeledik a magyar kamatcsökkentések időszaka
Bár az alapfolyamatok nem megnyugtatóak, kézzel fogható javulás látszik a külső egyensúlyi pozíciónkban.
Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program
Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
