1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.
Magyarországon is lehet euróban nyugdíjat gyűjteni és kapni, és az állam megadja rá az évi 130 ezer forintos adójóváírást.
Segítené a várólisták csökkentését a magánegészségügyi kapacitások állami igénybe vétele, de ez valószínűleg csak akkor valósulhat meg, ha a páciensek is a zsebükbe nyúlnak.
A tavalyi sokk után idén Nagy Márton pörgetné a fogyasztást, de a tervei megvalósulását évtizedes beidegződések nehezíthetik.
Uniós átlagban és Magyarországon is kevesebbet tudtak tavaly félretenni a jövedelmükből az emberek 2021-hez képest.
A látra szóló betétek állományának gyors csökkenése rákényszeríti a bankokat arra, hogy vonzóbb ajánlatokkal próbálják meg a lakosság megtakarításait magukhoz vonzani.
Az év eleje erősen indult a háztartásoknak, de év közben a magyar kormány is rákapcsolt a lakossági megtakarításokra.
A bizalom hiánya miatt nem adnának pénzt az államnak. A júniusi állampapírvásárlási adatok viszont másról árulkodnak.