Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.
Európában a legtöbb fiatal Horvátországban, Görögországban és Szlovákiában él a szüleivel.
A kiadásaink kisebb részét emészti fel a lakhatás, mint korábban, az így felszabaduló forrásokat pedig elnyaraljuk, elesszük és elisszuk.
A budapestihez hasonló tényező hajtják fel az ingatlanárakat Prágában, de az építési engedélyek megszerzése sokkal bonyolultabb, és ez meglátszik a lakhatási helyzeten.
Hét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.
A statisztikák alapján nem túlzás erdőtűzválságról beszélni. Csakhogy a lakhatási válság nélkül ezeknek a tüzeknek nem lenne ennyi áldozata.
Minél több ideig lakik jó környéken egy gyerek, annál jobban fog keresni felnőtt korában. Érdemes lenne Magyarországon is megpróbálkozni ezzel a programmal.
Hiába az ingatlanár-robbanás, a magyar háztartások fogyasztási struktúrája nem rendeződött át.
Sok magyar örülhet, hogy egyre többet ér az ingatlana, de közben rengetegen kényszerülnek túlzsúfolt lakásokba.
Sokat költ az állam a lakhatás támogatására, csak éppen nem a rászorulókra fordítja a pénzt.