Egyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?
Az alacsony jövedelmű magyar háztartásokban a kiadások csaknem felét, a teljes lakosságnál pedig 40 százalékát tették ki 2015-ben a lakhatási költségek.
A bérlakásrendszer kivégzése brutális vagyonvesztést okozhat az önkormányzatoknak - párthovatartozástól függetlenül.
A pénzügyi rendszer pedig egészen más lehetőségeket nyújt az EU keleti és nyugati tagállamaiban, ami a lakhatáspiaci lehetőségeket is szűkíti nálunk. Az e heti G7 Podcast vendége Pósfai Zsuzsanna.
Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.
Európában a legtöbb fiatal Horvátországban, Görögországban és Szlovákiában él a szüleivel.
A kiadásaink kisebb részét emészti fel a lakhatás, mint korábban, az így felszabaduló forrásokat pedig elnyaraljuk, elesszük és elisszuk.
A budapestihez hasonló tényező hajtják fel az ingatlanárakat Prágában, de az építési engedélyek megszerzése sokkal bonyolultabb, és ez meglátszik a lakhatási helyzeten.
Hét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.
A statisztikák alapján nem túlzás erdőtűzválságról beszélni. Csakhogy a lakhatási válság nélkül ezeknek a tüzeknek nem lenne ennyi áldozata.