Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 1. 07:22 Adat

Feleannyit költünk prostituáltakra, mint oktatásra, legalábbis a hivatalos adatok szerint

Egyre kevesebbet költünk lakhatásra, egyre többet utazásra és ennivalóra – ezek a leglátványosabb trendek az Eurostat háztartások fogyasztási adatait összesítő, napokban frissített adatsorában. A lakhatás uniós összevetésben is a kiadások viszonylag kis részét viszi csak el, és bár a kultúrára nem szánunk sokat, utazásban már elértük az EU-s átlagot. Az alkohol, a dohánytermékek és a kábítószerek pedig továbbra is sok pénzt visznek el, ahogy nem állunk rosszul prostitúcióban sem, igaz utóbbi adat csak elég korlátozottan megbízható.

Rezsicsökkentés kontra ingatlanárak

A fenti összegzésből talán a legmeglepőbb a lakhatásra vonatkozó trend, hiszen az ingatlanárak és ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak emelkedése alapján mást várhattunk volna. Az Eurostat szerint azonban átlagosan a háztartások teljes kiadásához viszonyítva látványosan csökkent az ilyen jellegű költés aránya, és összegszerűen sem fordítottunk többet lakhatásra tavaly, mint tíz évvel korábban.

 

Mármint euróban. Ha forintba átszámoljuk, azért már más a helyzet, hiszen a vizsgált időszakban a közös uniós deviza árfolyama közel 30 százalékkal emelkedett, azaz az euróban változatlan kiadások forintban ilyen mértékű ugrást jelentenek.

Az ingatlanpiaci változásoknak ráadásul még euróban is van nyoma a statisztikákban. Tavaly negyedével költöttek többet a magyar háztartások tényleges lakbérre, mint 2014-ben, és ugyanebben az időszakban az úgynevezett imputált lakbér is 15 százalékkal emelkedett*Itt forintban kifejezve sincs jelentős eltérés, mivel ebben az időszakban viszonylag stabil volt az árfolyam, a 2014-es átlag nagyjából 3 százalékkal volt alacsonyabb a 2018-asnál.. Utóbbi egy kalkulált összeg, ami a saját lakástulajdont próbálja úgy kezelni, mintha tulajdonos saját magának adná ki a lakását. Az itteni kisebb növekedésnek azért van jelentősége, mert Magyarországon a nagy többség ugye nem albérletben, hanem saját lakásban lakik, így a teljes kiadás szempontjából ennek változása a jelentősebb. A lakáshitel törlesztése pedig nem fogyasztásnak, hanem beruházásnak számít.

Mindenesetre a bérleti díjak emelkedése miatt folyó áron az előző években nőttek ugyan a magyarok lakhatással kapcsolatos kiadásai, hosszabb távon azonban ezt a

lakbérnövekedést ellensúlyozta a szintén ebbe a kategóriába sorolt rezsiköltségek esése, azaz tulajdonképpen a Fidesz 2014-es választási fegyvere.

 

Ez együttvéve a magyarázza azt, hogy tavaly ugyanúgy 12 milliárd eurót vett ki a magyarok zsebéből a lakhatás, mint 2008-ban. Mivel eközben a háztartások teljes kiadása euróban kifejezve is látványosan nőtt, a 2018-as költés arányaiban már sokkal kevesebb volt a tíz évvel korábbinál.

Kaja, pia, utazás

Az Eurostat adatai szerint az így felszabaduló pénz elég jelentős részét költötték kikapcsolódásra a magyarok, ami nálunk többnyire utazást vagy vendéglátást jelentett. Éttermi szolgáltatásokra 2, szervezett utazásra, és szálláshelyre fél milliárd euróval szántunk többet 2018-ban, mint tíz évvel korábban, és ez mind a három kategóriában 50 százalékot meghaladó növekedést jelent.

 

A szabadidő és kultúra kategóriába sorolt szolgáltatások és termékek többsége azonban nem mozgatta meg a magyarok fantáziáját, illetve felszabaduló forrásait. Újságokra, könyvekre, fotós felszerelésekre és egyéb szabadidős szolgáltatásokra is egyre kevesebbet szánunk.

Az utazgatás mellett ételre és italra költünk még látványosan többet, mint korábban.

 

Ételre és alkoholmentes italra kétmilliárd euróval ment el több tavaly, mint 2008-ban, ami arányaiban is jelentős növekedést jelent. Az alkohol és dohánytermékek, illetve kábítószerek részesedése a háztartások teljes kiadásából ugyan érdemben nem nőtt, mivel azonban az összes kiadás emelkedett, erre is jó 600 millió euróval több jutott, mint egy évtizede.

Utóbbi egyébként nemzetközi összevetésben továbbra is rengeteg. A magyar háztartások ugyanis az összes kiadásuk 7,6 százalékát költik el az említett a pia-cigi-drog tengelyen, ami közel duplája az uniós átlagnak, és még a közvetlen térségünkben is csak a sörivásban világbajnok cseheknél van ennél magasabb szám.

 

A régiós háztartások kiadási struktúrájában egyébként jelentős különbségek nincsenek. Nálunk a lakhatási költségek alacsonyabbak az átlagnál, a szlovákok a közlekedést oldják meg sokkal olcsóbban, a lengyelek pedig átlagosan kevesebbet költenek étteremben, de egyébként hasonló dolgokra megy el a pénzünk. A sorból a románok lógnak ki némileg, náluk ugyanis a háztartások kiadásainak több mint felét viszi el a lakhatás és a napi betevő, így másra már nem igazán jut. Az uniós átlagból pedig az látszik, hogy a gazdagabb országok élelmiszerre arányaiban kevesebbet költenek – ami logikus, hiszen több elkölthető pénzből hiába veszünk drágább és jobb élelmiszereket, azért egy idő után már nehéz lenne ezt az összeget tovább emelni. Így marad másra is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzexre, cigire és kólára sokat költünk, a ruhán viszont spórolunkAz uniós háztartások kiadásaiban a három legnagyobb tételt az étkezéshez, a közlekedéshez és a lakhatáshoz köthető költségek jelentik.

Prostitúció, oktatás, egészségügy

Nagy általánosságban ezek a főbb trendek, de a részletesebb magyar adatok között is van még néhány, amit érdemes kiemelni. Elég látványos, például, hogy mennyire visszaesett a járművásárlásra szánt pénz a gazdasági válság előtti szintről, és ezzel párhuzamosan – nem függetlenül az autók öregedésétől – hogyan nőtt a fenntartásra fordított összeg. Ennek köze lehet ahhoz, hogy gyakorlatilag elöntötték az országot a nyugati roncsautók.

Ennél is érdekesebb azonban, mennyire jól látszik, hogy

a kormányzat igyekszik a lakosságot az állami felől a fizetős egészségügy irányába terelni.

Járóbeteg ellátásra például 400 millió euróval, azaz jelenlegi árfolyamon majdnem 140 milliárd forinttal költött többet a lakosság tavaly, mint 2008-ban. Hasonlóak a trendek az oktatás területén is, még ha itt egyelőre összegszerűen kisebb is a növekmény: 2018-ban 2-300 millió euróval több ment el a háztartások jövedelméből ilyen célra, mint 10 éve. (Igaz, itt is van némi módszertani kavarodás, ugyanis a statisztikusok az egészségügyi kiadásoknak csak egy részét – a nem létfontosságú kiadásokat – könyvelik fogyasztásként, egy másik részük viszont beruházás.)

 

Más kérdés, hogy az oktatásra szánt pénz még így sem tűnik annyira soknak például a prostitúcióra szánt összeghez képest. Utóbbi az Eurostat adatok szerint tavaly 540 millió euró volt, azaz nagyjából 180 milliárd forint, több mint feleannyi, mint az oktatási költés. Fontos azonban kiemelni, hogy ez csak egy becsült összeg. Az európai statisztikai hivatal öt éve számolja bele a GDP-be (és így a lakossági kiadásokba is) az árnyékgazdaság különböző szegmenseit, például a prostitúciót és a drogkereskedelmet is.

Mivel azonban ezek illegális dolgok, az egyes országoknak nyilván nincsenek pontos adatai a gazdasági hatásukról, és méretükről, így csak megsaccolják ezeket. Megnézik az egyes termékek és szolgáltatások átlagárát, megbecsülik a fogyasztást, és ebből jön ki a fenti összeg. A fogyasztást azonban nem mérik fel évente, csak egy évtizedben egyszer, mivel az a feltételezés, hogy a kereslet nem változik túl gyorsan. Sőt, a magyar prostitúció becslése – mint ebből a dokumentumból kiderül – 2002-ből származik, azóta csak egy becsült növekedéssel szorozzák fel az eleve nem pontos számot.

Így a 180 milliárdos összeg is egy közel egy évtizedes felmérésen alapszik, ami eléggé kétségessé teszi. Mi egyébként előbb léptünk ebben, mint az EU, és már 2006-ban hozzácsaptuk a kéjelgést és a drogozást is a GDP-hez, ami akkor meg is látszott az adatokon.

Adat egészségügy lakhatás oktatás prostitúció rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2019. december 10. 09:43 Adat

Ez a térkép megmutatja, hogy a magyarok főleg munkába járnak repülővel

A londoni Luton reptér annyira az ingázó kelet-európaiakra állt rá, hogy onnan Amszterdam mellett Bukarestbe, Varsóba és Budapestre jönnek a legtöbben.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 17:27 Adat

Idén végre megtörhet a használt kocsik uralma

Hosszú évek óta először helyezhetnek forgalomba kevesebb használt importkocsit, mint új autót. A trend eddigi nyertesének a Suzuki tűnik.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. december 11. 09:52 Közélet

Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet

A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé.

Avatar Avatar
2019. december 11. 06:49 Vállalat

Ezért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlag

Jól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.