A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?
Az ENSZ éghajlatvédelmi keretegyezményének szakértői ülésszakára nem utaznak ki államfők és celebek, mégis kiemelten fontos az idei esemény.
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.
A klímaváltozással nemcsak az a baj, hogy megsülünk vagy éhen halunk, hanem összedöntheti azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely kimenthetne még a bajból.
Az energiafogyasztás 23 százalékát fedezték megújulókból az Európai Unióban 2022-ben, ami 6,4 százalékpontos növekedés 2013-hoz képest.
Kidurrant a zöld buborék, a befektetők 20 százaléka bedobta a törölközőt, de eközben a világ nem tett le a klímavédelemről - sőt!
A létünket veszélyeztető klíma- és környezeti válsághoz való alkalmazkodáshoz a városi közlekedést is alapvetően át kell alakítani.
A klímasemlegesség elérését számos félreértés, félremagyarázás és mítosz befolyásolja.
A beruházási karbonadó és a tőkejövedelmekre alapozott teherviselés, mint két különböző megközelítés ugyanannak a tőkepiacnak két oldalát jelenti, mely között végső soron az adóztatás technikai kivitelezhetősége lesz a döntő tényező.