Károsanyagkibocsátás-csökkenést elő lehet idézni célzott intézkedésekkel és szabályozással, valamint a kvótakereskedelem újraszabásával is, de a társadalmi hatásokra mindenképp figyelni kell.
Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.
Először publikálták a legnagyobb európai légitársaságok szennyezési adatait az Európán kívüli hosszútávú járatok kibocsátási adataival együtt.
A lezárások miatt lenne alapunk azt feltételezni, hogy az alacsonyabb gazdasági aktivitás alacsonyabb kvótaárakat eredményez, azonban épp, hogy emelkedtek az árak a járvány kitörése óta.
A Dunaferr több üzeme, a Mol két létesítménye és a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. bocsáthatta ki tavaly a legtöbb szén-dioxidot ingyen az EU engedélyével.
Azt akarják elérni, hogy ne menjen el oda a gyártás, ahol kevésbé szigorúak a környezetvédelmi szabályok. Még ha a Kereskedelmi Világszervezet szabályait be is tudják tartani, Donald Trumpot nehéz lesz nem felbőszíteni.
A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?
Az idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?