Élesedik a vámháború az USA, az EU és Kína között, meginognak a gazdasági világrend pillérei, ami a magyar külgazdasági stratégiát is betemetheti.
Az amerikai piacról védővámokkal kiárazott kínai termékek helyét harmadik országok exportja vette át, hazánk is a relatív nyertesek között van. Kérdés, hogy hosszabb távon is így marad-e.
A folyamatok megmutatják az amerika-kína csipháború korlátjait is.
A baráti kereskedelem eredménye a csökkenő profit lenne, vannak, akik szerint a falak már javában épülnek.
Joe Biden elnöksége erős külpolitikai váltást ígér Washington részéről, de Kínával szemben kevés az esély a békülésre.
Ötvennél is több teherhajó várja legalább egy hónapja, hogy kirakodhasson kínai kikötőkben összesen 5,7 millió tonna, Ausztráliában kibányászott szenet.
Az USA a Boeingot, az EU az Airbust támogatta nem megengedett eszközökkel, de nem biztos, hogy most új vámokkal kéne kezelni a konfliktust.
Amerika olyan területen támad, ahol komolyan visszavetheti Kína technológiai fejlődését - ám járulékos kárként saját techiparát is megsebezheti.
Mindössze hat hét van az amerikai elnökválasztásig, amely nagyban befolyásolhatja a jövőt. Joggal merül fel a kérdés, mit tehet és mit tesz meg Amerika a gazdasági, politikai és katonai világelsősége érdekében?
Úgy tűnik, részben célt ér Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni politikája, sikerül meggyengíteni az ázsiai nagyhatalom pozícióit a telefonok és számítástechnikai eszközök gyártásában.