A kenyérért az EU-n belül csak mi fizetünk 2,5-szer annyit, mint 2015-ben, a rizs pedig eleve drágább volt nálunk, mint Nyugat-Európában, és onnan ugrott rekord nagyot.
Míg 2020 végén még majdnem 1200 kg kenyeret lehetett venni a magyar nettó átlagfizetésből, addig 2022 végén már csak 600-at. Mit mutatnak a hasonló számok a trappista sajttal, a tejjel, vagy éppen az árstopolt étolajjal?
Méréseink szerint január végén 53,7 százalékra ugrott vissza az éves drágulás mértéke, pedig azt hittük, hogy már látszik a fény az alagút végén.
A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.
Átmenetileg részben leállt az egyetlen magyar műtrágyagyár, a gabonát tilos kivinni az országból, a pékek kemencéjét fűtő gáz ára az egekben van.
Rekordot döntött a búza a termény európai árképzése szempontjából meghatározó párizsi árutőzsdén, és a magyar gabonapiacon is hatalmas az áremelkedés.
Hamarosan döntened kell egy nagyon érzékeny kérdésben: hajlandó vagy génmódosított búzából készült kenyeret enni, ha a tudomány állása szerint az biztosan egészségesebb?
Olyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.
Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa már nagyon várja a járvány végét, azt viszont nem bánja, hogy egyre több a kézműves konkurens.
Megkérdeztünk számos magyar tulajdonú, üzletileg már bizonyított közepes méretű vállalkozást, hogyan vészelte át a tavaszt és a nyarat, és nagyon innovatív válaszokat kaptunk.