Az egyszerű magyarázat úgy szól, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor a bankok kisebb profitra tudnak szert tenni, a valóság azonban sokkal árnyaltabb.
Hosszabb távon sem a szóbeli nyomásgyakorlás, sem az egyes részpiacok kamatszintjeinek direkt, jegybanktól független irányítása nem célravezető.
Az ING Bank az év végére erősebb forintot várt a mostaninál, de a dollár erősödése ennek egyre inkább keresztbe tesz.
A tartós hazai gyengélkedést helyesen előre jelző Amundi szerint jelenleg egyedül a román gazdaság rendelkezik érdemi növekedési momentummal a térségünkön belül.
Az előző időszak masszív kamatemelései után a fejlett gazdaságokban tetőzött vagy hamarosan tetőzik a szigorítási ciklus, a piacok már a várható kamatcsökkentésekre fókuszálnak.
Nemcsak az infláció szintje, hanem a külső és belső kockázatok is arra kényszerítik a magyar jegybankot, hogy extra óvatos legyen a jövőbeli kamatcsökkentéssel.
Nagyon nehéz ma közép- és hosszútávra megjósolni az átlagos kamatszintet, az elemző azonban mégsem mondhatja, hogy „a fene sem tudja”.