Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Nőttek ugyan a bérek itthon, de a jövedelmek növekedése sem régiós, sem európai összehasonlításban nem volt kiemelkedő.
2010 előtt is leginkább csak a felső 10-20 százalék lépett előre érdemben az európai jövedelmi rangsorban. A 2008-as válsággal kezdődött az alsó 50 százalék európai lecsúszása, amin a 2010 utáni időszak sem változtatott.
Megnéztük, hogyan alakult a szegényebb európai országok különböző jövedelmi rétegeinek Európán belüli helyzete az utóbbi tíz évben.
Nagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.
Hiába a bérrobbanás Magyarországon, a régiós országokban is sorra mennek el a magyarok mellett az uniós jövedelmi listán. Nyakunkon a bolgárok, zárkóznak a románok, Ausztria egyre távolabb.
Bár nagyot nőttek 2017-ben a magyar fizetések, ha sorrendbe állítjuk az összes uniós állampolgárt a jövedelmük alapján, a magyarok mégsem tudtak előre lépni.
Összejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!
Új módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.
A válság előtti Magyarországon sokkal kisebbek voltak a jövedelemkülönbségek. Az alsó egymillió tizedével rosszabbul, a felső egymillió ötödével jobban él ma.