2025-től a települések iparűzésiadó-bevételének egy része egy központi alapba kerülne, ezekre a forrásokra pedig a járások pályázhatnának.
Majdnem negyedével lenne alacsonyabb Magyarországon az egy főre jutó GDP Budapest nélkül.
A megyei önkormányzatok eddig tetszhalott kádertemetők voltak, most az iparűzési adó elvonásának eszközei lettek, ez a közigazgatási rendszer megcsúfolása.
Az iparűzési adó csökkentése miatt a városok a bevételeik nyolcadát bukják el, Budapest pedig az ötödét. Csak akkor nem dőlnek be, ha a kormány is úgy akarja.
Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.
Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.
Főleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.
Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.
Több ezer település gazdálkodási adatai cáfolják a Fidesz fenyegetését. A nem kormánypárti települések kevesebbet kapnak az államtól nagy projektekre, de ezt pótolják máshonnan.
A nyugat-dunántúli nagyvárosokban tízszer annyi adót tudnak lakosonként beszedni az önkormányzatok, mint az észak-alföldi falvakban.