Argentína száz éve a világ egyik leggazdagabb országa volt, ma közpénzügyi állatorvosi lóként ismert: magas infláció, sorozatos csődök, és a konszolidáció helyett a helyzetet rontó hatósági árak és tőkekorlátozások.
A kormány készülhetett arra, hogy közvetlenül a szankciók életbelépése után engedje el a hatósági árat, amely mögül így arcvesztés nélkül hátrálhatott ki.
A százliteres korlátozással más szereplők vagy akár országok töltőállomásai felé terelheti a fuvarozókat az olajtársaság.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy a mezőgazdaságban fenntartják a 480-as üzemanyagárat, de a gyakorlatban nem ez történik. A kúton van olcsó gázolaj, de ott sem elég.
Nem sikerült felpörgetni az üzemanyagimportot az ársapka részleges megszüntetésével. Az ágazati szereplők szerint a keresletet kellene csökkenteni, de ehelyett a csalás válhat üzletszerűvé.
Az iparág 70-71 milliárd forintos jövedelemtől esett el, aminek mindössze az ötödét vállalta magára az állam az adócsökkentéssel és a kieső áfával.
Az eddig teljes egészében a kutak által fedezett árstop terhét részben a nagykereskedőkre, elsősorban a Molra tolta az állam, majd egy kis részt magára vállalt.
Épp a mától hatósági áras termékeken követhető leginkább végig, hogyan jut el az energiaárak emelkedése a pénztárcánkig, a rezsicsökkentés ellenére is.
A magyar beszállítókat és a kiskereskedelem magyar szereplőit nehéz helyzetbe hozhatja a kormány új intézkedése, amely egy átlagos bevásárlókosár tartalmának apró részére lesz csak hatással.
Az európai trendek alapján még mindig 500 forint körül kellene lennie az üzemanyagáraknak, mégis már két hete a 480 forintos hatósági ár alatt vannak. Miért mondanak le a kereskedők a sokmilliárdos nyereségről?