Szinte a semmiből nőttek ki pár év alatt naperőművek Magyarországon. Ma már egy napsütéses napon a déli órákban több áramot termelnek, mint a paksi atomerőmű. De a gyors növekedés nehézségeket is okoz.
A rezsicsökkentés többek között a földgáz olcsóságára épített. De a jelen árkörnyezetben és a dekarbonizációs törekvések miatt kérdés, milyen szerepet szán neki az energiapolitika.
A rezsicsökkentés után az energiahatékonysági beruházásokat is az energiaszolgáltatókkal fizettetnék meg. De akkor miért érné meg a lakosságnak zöldíteni?
Az európai zöld átállásnak nem kellene nagy áringadozásokat okozni a nyersanyagpiacokon, de Oroszországnak tudnia kéne, hogy hosszú távon mivel számolhat.
A következő évtizedek a fosszilis energiahordozók kivezetéséról szól majd: olyan energiaellátásra van szükség, ami megvalósítható gazdasági programhoz vezet. Ez a G7 Holnap új, energetikáról szóló cikksorozatának első része.
Ha a jövő kérdéseivel foglalkozunk, az ország energiaellátása és energiabiztonsága kulcskérdés. A G7 Holnap következő, holnap induló sorozatában ezt a kérdést járjuk körbe.
Legyen szó képzésről, gazdaságfejlesztésről, bérnövekedésről, értékközösségről, a társadalom nagy részét nem lehet belőle kihagyni. Ez a G7 Holnap Felzárkózás sorozatának összefoglalója.
A piacra mindent rábízó gazdaságfilozófia megkérdőjelezhetetlenül tört magának utat, és ez meg is látszik a magyar társadalmon. A G7 Holnap sorozatának újabb része.
A rendszerváltás óta a magyar gazdaság gyorsabban fejlődött a világ átlagánál. A koronavírussal lezárult korszak után a prosperitás megalapozása új megközelítést igényel. Ez a G7 Holnap vitasorozatának újabb része.
A jelenlegi adó- és támogatási környezet a túlélést segíti, de azt nem, hogy a kisvállalkozások nagyobbak, versenyképesebbek legyenek. Folytatódik a G7 Holnap cikksorozat.