Megnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.
Bár októberben kismértékben nőtt az építőipari termelés, a szektor kilátásai elég rosszak. A szerződésállomány emberemlékezet óta nem csökkent olyan mértékben, ahogy most.
Újabb csatába indul a kormány a külföldi építőanyag-gyártók ellen, őszre derül ki, hogy pontosan hogyan.
Lázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen
Sok sérült épületben hiányoztak a statikailag szükséges acéltartó elemek, és nem volt elegendő beton, ami felett a hatóságok hajlamosak voltak szemet hunyni.
Beállt 25-27 százalékra az infláció az építőiparban. Gyors csökkenés nem várható, a nyári hanyatlás után ugyanis ősszel élénkült a kereslet a szektorban.
A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.
A rövid válasz az, hogy nem. A hosszabb, hogy tényleg javult a helyzet, de főleg a globális trendek miatt, és még mindig csak a fény látszik az alagút végén.
Teljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.
Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, de a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé.