Bár a nemzetközi élelmiszerárak fél éve csökkennek, még mindig 5,5 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet, így továbbra is szükség van a jó terméseredményekre azokban a régiókban, amelyek jelentős exportra képesek.
A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.
A chiphiány és a konténeres szállítás drágulása eddig az áremelkedés fontos oka volt, de már megfordult a trend. A műtrágyáknál is hasonló látszik, igaz, a gázár még közbeszólhat.
Az orosz élelmiszerekre és műtrágyákra nem vonatkoznak szankciók, nyugati vállalatok mégis vonakodnak ezekkel kereskedni, ami súlyosbítja a világ élelmezési helyzetét.
Még nem pusztít, de már megérkezett az infláció Kelet-Ázsiába is. Az eddigi alacsonyabb ütemnek ráadásul hosszú távon megvan a maga ára.
Sokan abban bíztak, hogy India képes lesz pótolni a háború miatt kieső búzamennyiség egy részét a nagy importőrök számára. A perzselő hőség miatt azonban ez veszélybe került.
Az energiahordozó áremelkedése Európa-szerte nehéz helyzetbe hozta a műtrágyagyártókat, nem kivétel ez alól a Nitrogénművek sem. Az eredmény az élelmiszerek további drágulása lehet.
Olyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.
Sehol nem érzékelték a háztartások olyan nagy arányban élelmiszer-kiadásaik csökkenését, mint nálunk. Pedig az árak itthon is nagyot ugrottak a közelmúltban.