Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. július 20. 12:08 Adat

Az egész világ az élelmiszer-drágulástól szenved, de a magyarok alig érzik

Az elmúlt hónapokban világszerte kilőttek az élelmiszerárak, aminek csak részben oka a koronavírus-helyzet. Nem csoda, hogy az emberek nagy része azt érzi, hogy lényegesen többet költ élelmiszerre, mint korábban. Az Ipsos egy nemrégiben publikált, 26 ország bevonásával készült kutatása szerint az megkérdezettek közel kétharmada mondta azt, hogy nőttek az ilyen jellegű kiadásai.

Ennek persze nem kizárólag az árak növekedése az oka. Mivel a világ országainak jelentős részében korlátozták valamilyen módon az emberek mozgását, így mindenhol sokkal többet főznek maguknak a háztartások, ezért a korábbinál nagyobb mennyiségű élelmiszert is vásárolnak.

Összességében ez azonban a kiadások csökkenését is eredményezhetné, hiszen közben más, magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra kevesebbet költünk. A tartós cikkek beszerzése csökken, étteremben nem járnak az emberek, ahogy szórakozóhelyekre, és nyaralni sem nagyon. Ennek ellenére az Ipsos felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek nem csak konkrétan az élelmiszerek, hanem általában a különböző termékek és szolgáltatások esetében is azt érzik, hogy nőnek a kiadásaik.

Sötétkékkel a költségnövekedést, lilával a költségcsökkenést érzékelők aránya az egyes országokban, míg világossal, akik nem érzékeltek változást.
Forrás: Ipsos

Ez nem független az élelmiszerköltségek alakulásától, ezek ára ára látványosan megugrott. Ennek lehetnek szezonális okai, de egész biztosan rájátszott a koronavírus is. A növekvő kereslet önmagában is árfelhajtó, de közben a termelők oldalán is olyan folyamatok játszódtak le, amelyek egyértelműen a drágulás irányába hatottak.

A járvány az élelmiszeripar több pontján is jelentősen megnövelte a cégek költségeit

például a különböző védekező intézkedések miatt. Drágult az előállítás, a szállítás, a különböző folyamatok. Ami azonban ennél is nagyobb probléma, hogy rengeteg helyen komoly munkaerőgondokkal küzdenek. A húsüzemek a járvány terjedésének gócpontjaivá váltak, a növények betakarítása pedig több nyugati országban azért lett rendkívül nehézkes és drága, mert ezeket korábban az olcsón dolgozó bevándorlók végezték, közülük azonban a járvány kezdetén sokan hazamentek. A helyiek viszont sokkal drágábban dolgoznak és úgy általában az elvárásaik is nagyobbak.

Ezek a folyamatok pedig – ahogy ezt Sylvain Charlebois,  egy erre a területre szakosodott egyetemi professzor az Ipsosnak elmondta – nem fognak rövidtávon változni. A kutató várakozásai szerint 2021-ig egészen biztosan az élelmiszeriparral maradnak a magas költségek és különböző erőforrás-problémák, ez pedig az árakban is meglátszik majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lehet védekezni a járvány ellen a világ gigantikus húsüzemeiben, de a magyarok magabiztosakEddig nem váltak járványgócponttá a magyar vágóhidak, de őszre így is kritikus helyzetbe kerülhet az állattartás az országban.

Ahogy már egyébként most is, hiszen az élelmiszerárak világszerte elszakadtak a többi termékétől. Az Egyesült Államokban lényegében nulla maginfláció mellett az élelmiszerek 4,5 százalékkal drágultak júniusban, és hasonló volt a helyzet az eurózónában is, míg Kínában 11 százalék feletti emelkedést mértek ebben a kategóriában. Magyarországon sincs másképp: nálunk az előző hónapban az élelmiszerek mellett  csak a szeszes italok és a dohány volt érdemben drágább az egy évvel korábbinál, a többi területen csökkentek, vagy csak az átlagnál jóval alacsonyabb mértékben nőttek az árak.

Az árnövekedést pedig a lakosság még a valósnál is magasabbnak érzékelheti, részben a többi termékhez viszonyított jelentős különbség miatt, részben pedig azért, mert a járvány hatására megnőtt az élelmiszerek súlya a háztartások fogyasztáson beül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz infláció és a munkanélküliség most nem a valóságot mutatjaNem lenne szabad hagyni, hogy a statisztika eltakarja, megszépítse a valós összefüggéseket, a szociális válságot kisebbnek mutassa a valóságosnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy nem szállt el az infláció hivatalosan, hogy valójában elszálltAz élelmiszerek ára nőtt, az üzemanyagé csökkent. Csak az előbbiből sokkal többet, az utóbbiból sokkal kevesebbet veszünk.

Az egyes országok között jelentős különbség van abban, hogyan érzékelték kiadásaik alakulását a járványhelyzetben. Az Ipsos kutatásába bevont országokban átlagosan a megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy többet költ, mint a koronavírus megjelenése előtti időszakban, de a szegényebb államokban ez az arány inkább 80 százalék körül alakult. Nálunk jóval átlag alatt volt, alig haladta meg a 30 százalékot, miközben 27 százalék úgy nyilatkozott, hogy még csökkentek is a költségeik.

Önmagában ez – a drágább szolgáltatások már említett kiesése miatt – nem elképzelhetetlen, az azonban már érdekes, hogy a kifejezetten magas infláció ellenére a magyar háztartások az élelmiszerárak emelkedését is kevésbé érzékelték, mint mások. Ebben a kategóriában ugyan már a megkérdezettek nagyjából negyven százaléka számolt be drágulásról, de majdnem minden ötödik ember költségei csökkenését tapasztalta. Márpedig utóbbi a legmagasabb arány a vizsgált országok között.

Adat élelmiszerárak infláció koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.