Avokádó, mangó, Pur Pur zsemle és tökmagolaj – nem csak az egyre vékonyabb pénztárcájú rétegek örülhetnek az intézkedésnek.
Furcsa, de könnyen lehet, hogy azért drágább egy élelmiszer Magyarországon mint Ausztriában, mert itt a vásárlóknak jóval kevesebb pénzük van rá.
Közelítő számításaink arra utalnak, hogy nem a termelőknél, nem a feldolgozóknál, de nem is a kiskereskedőknél kell keresni a többletet.
Most már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.
Az alapélelmiszerek árának rögzítése nem működik, csak áruhiányhoz vezet - mondta Marcel Haraszti a REWE élelmiszerlánc csoport osztrák vezére.
Egyetlen hónap alatt majdnem 10 százalékot csökkent a mérésünk szerinti élelmiszer-infláció, de még így is 40 százalék felett van az éves szintű drágulás.
Európai összehasonlításban viszonylag sok dolgozóval érünk el viszonylag kis forgalmat, esélyes, hogy a magyar boltosok szétaprózzák a piacot.
A paradicsom, a paprika, a hagyma és az uborka is 15-30 százalékkal drágult csak egyetlen hónap alatt, így a mi mérésünk szerint az éves infláció ugyan enyhült, de még mindig 50 százalékos.
Az ukrán gabona részben a vegyszerekre is kiterjedő, az unióstól eltérő termelési előírásoknak köszönheti árelőnyét, az import azonban már csak azért sem nélkülözhető, mert a hazai kukoricatermést tavaly nemcsak az aszály, hanem gombafertőzés is sújtotta.
Míg 2020 végén még majdnem 1200 kg kenyeret lehetett venni a magyar nettó átlagfizetésből, addig 2022 végén már csak 600-at. Mit mutatnak a hasonló számok a trappista sajttal, a tejjel, vagy éppen az árstopolt étolajjal?