Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Nemzetközi összehasonlításban pedig kiugróan alacsony itthon az idegenekkel szembeni szolidaritás egy új tanulmány szerint.
A fogak állapota az egyik legelemibb társadalmi státuszjelző, és egy friss kutatás eredményeiből először derült ki átfogóan ennek összefüggése a gyermekkori szegénységgel.
Miért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.
Egyre aránytalanabb mértékben nőnek a világban az egyenlőtlenségek, a világjárvány kezdete óta a világ vagyongyarapodásának közel kétharmada a legfelső egy százalékhoz került - derül ki az Oxfam számításaiból.
Mennyit számít, hogy jobb, vagy rosszabbul szituált családba érkezik a baba? Hol találkozik a gyerek többet a nagyszüleivel, és kevesebbet az apjával?
A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hagyományosan a baloldali gondolkodásúak tartják fontosabbnak, Magyarországon viszont az is számít, hogy a szavazók szívéhez közel álló párt van-e épp kormányon.
Bár sokkal többen szereznek diplomát, mint 50 éve, nem biztos, hogy a megfelelő diákoknak segített a bővülés.
Az újabb kutatások szerint az automatizáció központi szerepet tölt be a jövedelmek közti különbségek növekedésében.