Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
A születésszámok és a termékenységi ráta is erősen csökkent az utóbbi hónapokban, miközben a demográfiai folyamatokat nem könnyű gyorsan megváltoztatni.
A családtámogatások jelentős részt tesznek ki a szociális juttatásokból Magyarországon, egy főre jutó összegük mégsem mondható magasnak még a visegrádi régión belül sem.
Olyan mértékben összezsugorodott a családi pótlék jelentősége az állam kiadásai között, hogy irracionális lett volna a kormány számára a megszüntetéssel járó népszerűségvesztést kockáztatni.
Egészségügyre is különösen keveset költünk a többi EU-országhoz képest, de a GDP-arányos családtámogatási költések a korábbiakhoz képest is csökkentek 2022-ben.
Egyetlen megyei jogú városban és két fővárosi kerületben lehet csak több négyzetméternyi új lakást megvásárolni jelenleg 50 millióból, mint a csokos 10+10-ből 2016-ban.
A 25 év alattiak kedvezményéhez lenne hasonló a költségvetési tétel nagysága, de ilyen költségvetési helyzetben kevés esély van a bevezetésére.
Csak a harminc alatti nők vehetik majd fel a babavárót, pedig a legtöbb szülés az idősebb korcsoportban történik.
Nemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.
A 2008-as válság után történelmi mélypontra süllyedt a termelékenységi ráta Magyarországon. Azóta folyamatos a növekedés, de kérdéses, hogy ez mennyire lesz tartós.