A Mercedes, a Stellantis, a Volkswagen a fenntarthatósági lista élén végzett, a BYD viszont csak két globális autógyártót előzött meg.
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.
Joggal gondolhatnánk, hogy a kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártók dúskálnak a pénzben, részvényei pedig napjaink legjobb befektetései. A valóság távol áll ettől.
Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.
A kedvező árak után előbb-utóbb a technológiai előnyt is a kínai autók javára lehet írni.
Elhúzott a járműgyártás az élelmiszeripar mellett, mégsem biztos, hogy jobban jár az ország egy autógyártó munkással, mint egy szalámikészítővel.
De országos szinten is meghatározó lesz, hogy hoz-e majd úgy a városba a cég kutatás-fejlesztést, ahogy az Audi Győrbe.
Az unió számára azonban bosszantó lehet, ha tényleg a BYD modelljeire szabják az európai forrásokból adott támogatás feltételrendszerét.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.