Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Száz százalékra emeli az Egyesült Államok a kínai elektromos autókra kivetett, jelenleg 25 százalékos vámot, egybehangzó értesülések szerint a lépést magyar idő szerint kedd délután jelentik be.
Miért fontos ez? Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják a piacot és tönkreteszik a hazai gyártókat.
- A magas vámot elsősorban arra hivatkozva vethetik ki, hogy a nagyon alacsony árakat a kínai gyártók masszív állami támogatások felhasználásával érik el, vagyis szerintük a verseny egészen addig nem tisztességes, amíg ezt nem ellensúlyozzák.
- Az érvelés vitatható, mert a kínai gyártók profitja támogatás nélkül is magas.
Számokban: Amerikában a BYD egyik modellje 25 százalékos vám megfizetése után 12 ezer dollárba kerül, a hozzá hasonlítható amerikai elektromos autók azonban három-négyszer magasabb áron kaphatók. Az Európai Bizottság még vizsgálja a piaci helyzetet, de várakozások szerint heteken belül 15-30 százalék közötti védővám kivetését jelenti be.
- Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kínai e-autók még nagyon magas védővámok mellett is igencsak versenyképesek maradnak.
Tágabb kontextus: Kína az utóbbi pár évben az elektromos autók mellett több más zöld átálláshoz kapcsolható iparágba öntött olyan mértékű állami támogatást és ösztönzést, hogy azoknál elérték a méretgazdaságosság bizonyos szintjét és annak következtében az alacsony árakat.
- A napelemek ára egy évtized alatt 80, a tengeri szélerőműveké 73, a szárazföldieké 57, az akkumulátoroké pedig 80 százalékkal zuhant, és könnyen lehet, hogy az e-autóknál is hasonlót eredményez a dömping.
Idézet: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem tanára arra hívja fel a figyelmet, bármennyire is fájdalmasak ezek a folyamatok a versenytársaknak, a globális zöld átálláshoz óriási szolgálatot tesznek – mivel a folyamatnak nincs világszintű összehangolt koordinációja. A védővámok mögé kényszerülő nem kínai gyártók pedig innovációra kényszerülnek.
Alulnézet: a védővám elleni egyik védekezés a gyártás lokális telepítése, ebben Magyarország a kínai akkumulátorgyárakkal és a BYD szegedi, illetve több kínai e-autó gyártó várható megjelenésével fontos pozícióban lesz.
- Nyitott kérdés azonban, hogy az EU milyen szabályok szerint fogja majd európainak elismerni a például Magyarországon gyártott autókat, hiszen ha a termékben nincs megfelelő mértékű helyi hozzáadott érték, akkor ez akár problémás is lehet. A témáról nemrég ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
