A lakáshitelek 5 százalékos kamatplafonja újabb jele annak, hogy a kormány minden erejével igyekszik felpörgetni a gazdaságot, lehetőleg más pénzén.
Szinte hihetetlen adatok érkeznek az utóbbi hónapokban a személyi kölcsönök piacáról, a szerződések száma és az átlagos hitelösszeg is dinamikusan nő.
Az utóbbi egy évben a kormány rábeszéléssel igyekezett terelni a gazdasági szereplőket, most azonban, hogy újra kell a pénz, lesújt azokra, akik nem hallgattak rá.
Az egyszerű magyarázat úgy szól, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor a bankok kisebb profitra tudnak szert tenni, a valóság azonban sokkal árnyaltabb.
Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
A klímaváltozással nemcsak az a baj, hogy megsülünk vagy éhen halunk, hanem összedöntheti azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely kimenthetne még a bajból.
Mélyponton van a lakáshitelezés, de azért vannak bizakodásra okot adó történések.
Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést.
A banki összeolvadások svájci szakértője szerint a hasonló ügyletek szinte sosem működnek, a nyereség visszaesik az egyesülés után.