A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.
Az elmúlt években az egész visegrádi régióban voltak kínai járműipari beruházások, de csak Magyarországon nőtt jelentősen a szerepük.
Joggal gondolhatnánk, hogy a kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártók dúskálnak a pénzben, részvényei pedig napjaink legjobb befektetései. A valóság távol áll ettől.
A kedvező árak után előbb-utóbb a technológiai előnyt is a kínai autók javára lehet írni.
Elhúzott a járműgyártás az élelmiszeripar mellett, mégsem biztos, hogy jobban jár az ország egy autógyártó munkással, mint egy szalámikészítővel.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
Az élesedő piaci versenyben a Volkswagen már az elektromos autók gyártására átállított üzemeit érintő megszorításokat kénytelen meglépni.