Téved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.
A Mol az egyik legnagyobb nyerészkedő az uniós piacokról kiszoruló, csak jelentős diszkonttal értékesíthető orosz olajon. A szankciók miatt százmilliárdos állami többlet bevételhez jutott a kormány is.
Rekord nagyságúra, napi 1,2 millió hordóra nőtt decemberben az Oroszországból Indiába érkező kőolaj mennyisége.
A piaci árak már ötödével a kormány által kívánt felett járnak. A cementgyárak szenvednek, a költségvetés bányajárulék-bevételei rekordokat döntenek.
Két fő ok azonosítható, ami miatt elképesztő sebességgel drágult az üzemanyag, és ami miatt évekig lesznek anomáliák a magyar üzemanyagpiacon.
Minden eddigi adat arra utal, hogy a külföldi tulajdonban lévő boltok hatékonyan kimozogják a válságot, a magyarok sokkal jobban szenvednek.
Felrobbant árszintek ide vagy oda, nem hazánk az egyetlen uniós ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.
Az Európai Bizottság erősen kompromisszumos javaslata egyrészt szigorú feltételeket szab az élesítésre, másrészt könnyű visszalépést biztosít belőle.
A földgáz árát úgy kellene lejjebb szorítani, hogy ez ne okozzon még nagyobb hiányt - nem véletlen, hogy nehezen alakul az uniós ársapka.
A legnehezebb időszakot túlélte az árstop. A Mol nyeresége alacsonyabb, de még mindig magas lehet, a kisebb kutak üzleti helyzete tovább romlik, az áruhiány pedig marad.