A gigaméretű beruházásokhoz gigakedvezményeket biztosít az állam, nem ritkán kormányközeli fejlesztőknek.
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
3,9 helyett 5,2 százalékra módosította a kormány az idei költségvetési hiánycélt, most már csak az a kérdés, hogy ehhez kellenek-e még extra intézkedések.
Az OTP Bank előrejelzése szerint 3,9 százalék helyett akár 6 százalékos is lehet a költségvetés GDP-arányos hiánya az idei évben újabb stabilizációs lépések hiányában.
Bár az árstopokról esik a legtöbb szó, a megemelt kiskereskedelmi adónak sokkal nagyobb szerepe van a kiemelkedő magyar élelmiszer- és üzemanyagárakban.
Ha a kormány megelégedne olyan GDP-arányos áfabevétellel, mint 2010-ben, nem lenne szükség a világbajnok 27 százalékos áfakulcsra.
Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.
Folyamatosan szűkíti a kormány azok körét, akik jogosultak a hatósági áron megvásárolni az üzemanyagot, a legutóbbi döntésük hozza vissza az államnak a legtöbb pénzt.
A magyar rezsicsökkentés teljesen egyedi, hiszen ennyire differenciálatlan támogatás sehol máshol nincs. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jó.
Hat év alatt megduplázódhat az állam áfabevétele, miközben korábban hét év alatt adóemeléssel is csak 50 százalékkal nőtt. Nem csak ezért jutott azonban sokak eszébe az áfaemelés lehetősége.