Magyarország a két világháború között egy birodalmi expanzió farvizén, a hitleri Németországgal szövetségben remélte Trianon revízióját. Bár ez néhány évre részlegesen sikerült, a világháborús pusztulás és a holokauszt tragédiája után a területi nyereség is semmivé lett.

A német orientáció kritikusai között jobboldali radikálisok is voltak. A németellenes magyar fajvédők egyszerre voltak hangos antiszemiták és a nyilasok ellenfelei. Vajon csak az volt a bajuk, hogy a magyarok nem árják? Hogy lehet, hogy még azok is fajelméleti alapon álltak és birodalmi illúziókat kergettek, akik készek voltak fegyveresen is szembeszállni Hitlerrel?

Jobboldali radikalizmusról és annak önellentmondásairól, a szuverenista célok és a külpolitikai orientáció összeütközéséről Bartha Ákos történésszel beszélgetünk a G7 Podcast történelmi témájú adásában.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

1945 előtt az egész magyar politikai életnek a Német Birodalomhoz való viszony volt a fő törésvonala, és ez a korabeli szélsőjobbot is megosztotta. Történész vendégünk szavaival:

A hitleri német projektben a nyilasok megtalálták a maguk számításait segéderőként. Ezzel szemben a fajvédők nem demokrata látószögből kritizálták ezt, hanem megtalálták a maguk birodalmi gondolatát, a turanizmust.

Míg a népszerűbb nyilasok bejelentkeztek a németek szálláscsinálóinak szerepére, a szintén antiszemitaként és antibolsevikként induló magyar fajvédők egyre inkább németellenesek lettek, olyannyira, hogy 1939-ben szabadcsapatokat küldtek Lengyelországba, hogy harcoljanak a németekkel. Ez akkor még meghiúsult, de a nyilas uralom alatt már ők lettek az egyébként nem túl nagy méretű hazai fegyveres ellenállás legfontosabb csoportjai, és heves antiszemitizmusuk ellenére még a zsidó embermentésben is aktív szerepet játszottak.

Mindezt az államszocializmusban igyekeztek elfelejteni, de valójában a magyar antifasiszták között radikális jobboldaliak is voltak. Róluk szól Bartha Ákos (Magyar Kutatási Hálózat Történettudományi Intézete) idén megjelent könyve, a Törzsökösök, rongyosok, turániak. Németellenes magyar fajvédelem 1938-1945.

Azt, hogy vannak rögeszméi valakinek, nem jelenti azt, hogy szükségszerűen tömeggyilkos legyen

– mondta a kutató a podcastban Bajcsy-Zsilinszky Endre embermentéséről, bemutatva, hogy olyan figurák is a fajvédők közé tartoztak, mint a fegyveres ellenállást szervező Kiss János altábornagy, akinek ma is utca viseli a nevét Budán.

Hogy lehet értelmezni a fajvédők ellentmondásosnak látszó nézeteit, kik alkották ezeket a csoportokat, mi hajtotta őket a németellenesség felé, és vajon miért támogatta őket titokban a vezérkari főnökség hírszerző osztálya is?

A podcastban mindezek mellett beszélünk:

• a szélsőjobb és a Harmadik Birodalom nem is olyan egyszerű viszonyáról,
• a Rongyos Gárda legendáriumáról,
• a kárpátaljai és felvidéki magyar szabadcsapatokról,
• az első háborúellenes politikai flashmobról,
• a szélsőjobb és a kommunisták közötti kapcsolatról,
• a szuverenista elképzelések és külpolitikai irány ellentmondásairól

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fúziós energiatermelést szupravezető mágnesek állítják pályáraA fúziós energiával kapcsolatban rendre megjelennek vad jóslatok és forradalmasító startup-ötletek. Ezeknek nem érdemes hinni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem várhattuk, hogy a szankcióktól összeomlik az orosz gazdaság, de akkor miért kellettek?A felek a várakozásoknál jobban bírták a gazdasági háborút, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak ne fájnának a korlátozások. Új podcastsorozat a G7-en!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát Lázár János érkezése ótaMagyarország az egyetlen uniós ország, ahol nincsen folyamatban vonatok beszerzése, a következő években még több probléma lesz a MÁV-Start vonataival. Vitézy Dávid a G7 Podcast vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Bartha Ákos fajvédők harmadik birodalom hitler II. világháború nácizmus szélsőjobb történelem Olvasson tovább a kategóriában