Volt lignitbányában épül az ország első zöldhidrogén-termelő üzeme
Ott tartunk a hidrogénnel most, mint az elektromos autózással a 2000-es években: nincs hidrogén hajtású autó, mert nincs töltő és azért nincs töltő, mert nincs h-autó – mondta Pintér László, Bükkábrányi Energiapark energetikai szakértője a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
A hidrogén előállításának technológiája kiforrott, de még nincs tömegtermelés. Ennek egyik akadálya, hogy mivel nagy az igény az előállításához szükséges eszközökre, azok elég drágák, de várhatóan új gyártók jelennek meg a piacon, ami majd csökkenti a költségeket – mondta a szakértő.
Egy volt lignitbánya területén létesített, mintegy 23 megawatt – egy város energiaigényét fedező – kapacitással működő bükkábrányi napelempark mellett épül, és a tervek szerint 2023 negyedik negyedévétől kezdi termelni a zöld hidrogént az üzem, amelyhez a napelempark energiáját használják fel. Nagyságrendileg évi 150 tonna hidrogént állítanak majd itt elő, ami 10 távolsági busz éves fogyasztását fedezi. A pilot projektben az Energiapark partnere Szegedi Tudományegyetem, amely a naperőmű és a hidrogén termelés együttműködését vizsgálja és ennek eredményeként rendszer irányítástechnikáját optimalizálja.
„Bízunk benne, hogy a kísérletek eredményét nagyban a napelemparkban is ki tudjuk próbálni” – mondta Pintér László.
Bár még nincs igazából kereslet a zöld hidrogénre, és előállítási költsége is magasabb, mint a szürke hidrogéné, de eljön majd az ideje, amikor a most szerzett tudással és tapasztalattal behozhatatlan előnyre tesz szert a cég – amely ráadásul fogyasztóként is fontos szerepet játszik az üzem a naperőmű energiatermelésének kiegyenlítésében – mondta a szakértő.
Szerinte a közlekedésben 5-10 év, amíg átbillen a hangsúly az akkumulátoros villanymeghajtású autókról a hidrogéncellás meghajtásra – a teherszállításban. Ezt segítik az EU határozott törekvései a belső égésű motorok visszaszorítására és a hidrogén javára szól, hogy könnyű anyag, és ehhez képest nagyon nagy az energiatartalma, ami teherautók esetén nagy előny az elektromos meghajtáshoz szükséges sok tonnás akkumulátorokkal szemben.
A podcast elkészítését a Bükkábrányi Energiapark támogatta
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
