Volt lignitbányában épül az ország első zöldhidrogén-termelő üzeme
Ott tartunk a hidrogénnel most, mint az elektromos autózással a 2000-es években: nincs hidrogén hajtású autó, mert nincs töltő és azért nincs töltő, mert nincs h-autó – mondta Pintér László, Bükkábrányi Energiapark energetikai szakértője a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
A hidrogén előállításának technológiája kiforrott, de még nincs tömegtermelés. Ennek egyik akadálya, hogy mivel nagy az igény az előállításához szükséges eszközökre, azok elég drágák, de várhatóan új gyártók jelennek meg a piacon, ami majd csökkenti a költségeket – mondta a szakértő.
Egy volt lignitbánya területén létesített, mintegy 23 megawatt – egy város energiaigényét fedező – kapacitással működő bükkábrányi napelempark mellett épül, és a tervek szerint 2023 negyedik negyedévétől kezdi termelni a zöld hidrogént az üzem, amelyhez a napelempark energiáját használják fel. Nagyságrendileg évi 150 tonna hidrogént állítanak majd itt elő, ami 10 távolsági busz éves fogyasztását fedezi. A pilot projektben az Energiapark partnere Szegedi Tudományegyetem, amely a naperőmű és a hidrogén termelés együttműködését vizsgálja és ennek eredményeként rendszer irányítástechnikáját optimalizálja.
„Bízunk benne, hogy a kísérletek eredményét nagyban a napelemparkban is ki tudjuk próbálni” – mondta Pintér László.
Bár még nincs igazából kereslet a zöld hidrogénre, és előállítási költsége is magasabb, mint a szürke hidrogéné, de eljön majd az ideje, amikor a most szerzett tudással és tapasztalattal behozhatatlan előnyre tesz szert a cég – amely ráadásul fogyasztóként is fontos szerepet játszik az üzem a naperőmű energiatermelésének kiegyenlítésében – mondta a szakértő.
Szerinte a közlekedésben 5-10 év, amíg átbillen a hangsúly az akkumulátoros villanymeghajtású autókról a hidrogéncellás meghajtásra – a teherszállításban. Ezt segítik az EU határozott törekvései a belső égésű motorok visszaszorítására és a hidrogén javára szól, hogy könnyű anyag, és ehhez képest nagyon nagy az energiatartalma, ami teherautók esetén nagy előny az elektromos meghajtáshoz szükséges sok tonnás akkumulátorokkal szemben.
A podcast elkészítését a Bükkábrányi Energiapark támogatta
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
