Arra a kérdésre válaszolva, hogy mekkora a gond, mindig azzal kezdtem anno, hogy attól függ. Teljesen kiszámíthatatlan volt az időjárásfaktor, és mázlink volt. Persze voltak óvintézkedések, és nagyon gyorsan felépült egy viszonylag jó, konzisztensnek mondható európai stratégia, jöttek a válaszreakciók az ipari szereplők, a nagyfogyasztók, a szakpolitika részéről, ugyanakkor ezzel párhuzamosan ritka enyhe tél volt. Nem mellesleg ennek is köszönhető, hogy 60 euró/megawattóra alá esett be a földgáz ára.
Figyelembe véve, hogy klímaváltozás van, azért nem feltétlenül váratlan forgatókönyv valósult meg, de nyilván a legrosszabbra kellett felkészülni. Ezért nem gondolom, hogy haragudni kéne a korábbi önmagunkra, hogy ilyen radikális döntések születtek meg – mondta Szabó John a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
2023 elején úgy tűnik, hogy jelentősen enyhült az energiaválság a tavaly nyári és őszi helyzethez képest. És habár a földgáz ára az elmúlt hetekben a háború előtti szintre csökkent, még mindig sokszorosa annak, ahol a 2022 előtti években volt. A G7 Podcastban Szabó Johnnal, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének kutatójával és Jandó Zoltánnal, a G7 újságírójával az energiaválság elmúlt fél-egy évének alakulását és az előttünk álló kihívásokat beszéltük át.
Jandó Zoltán szerint az elmúlt hónapok legnagyobb meglepetése az alkalmazkodás üteme volt, és ezen belül is főleg a keresleti oldalé. Az kérdéses, hogy ebből a fogyasztáscsökkenésből mi tartható fönt, de kicsit szélesebb perspektívában az látszik, hogy azért elég erős mozgástér van a kereslet visszafogásában.
Hiába beszélünk most már évtizedes távlatban a klímaváltozásról és arról, hogy a fosszilis energiahordozóknak a fogyasztását milyen mértékben kellene csökkenteni, ez a gáznál egyértelműen nem történt meg. És jött egy olyan helyzet, ami egy átlagember számára sokkal megfoghatóbb, mint egy ilyen térben és időben nagyon távoli fenyegetettség. És sokkal gyorsabban rá lehetett venni az embereket, az államot, meg tulajdonképpen minden piaci szereplőt arra, hogy a fogyasztását visszafogja
– mondta.
Az elmúlt hónap trendjei alapján erősen felmerül a politika felelőssége is, hiszen a döntéshozók feladata, hogy ha a lakosság, a fogyasztók rosszul érzékelik valaminek a kockázatát vagy a hasznosságát, akkor annak a fogyasztását csökkentsék vagy növeljék valamilyen eszközzel, például adóval vagy kedvezménnyel. „Úgy tűnik, hogy ezt a klímaprobléma miatt nem tették meg kellő mértékben az elmúlt időszakban, most meg hirtelen meg tudták tenni” – mondta erről Jandó Zoltán.
Az adásban szó volt még arról is, hogy:
- mennyire nyugodhatunk meg amiatt, hogy rekord magasan volt év elején az európai gáztárolók töltöttsége;
- érdemes-e komolyabb következtetéseket levonni a tőzsdei ár mozgásai alapján;
- mi az, ami fenntartható a spórolásból, és mi az, ami nem;
- milyen szerepe volt a cseppfolyósított földgáz importjának és az új megújulós kapacitásoknak a helyzet kezelésében;
- mitől függ, hogy mi lesz az idei év további részében?
(Az adás elején a földgáz árára vonatkozóan euró/kilowattórás mértékegység hangzik el, itt a helyes mértékegység euró/megawattóra, a hibáért elnézést kérünk.)
A beszélgetésben említett G7-cikkek:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
