Simor András: A jegybank után eszembe sem jutott, hogy Magyarországon próbáljak dolgozni

A G7 és a Hold Alapkezelő közös év végi sorozatában olyan embereket mutatunk be, akikről azt gondoljuk, hogy az élet több területén is eredményesek, és sikereik nemzetközi mércével is jelentősek. A sorozat első részében Simor András volt jegybankelnökkel beszélget Veiszer Alinda. A felvételt a G7 podcast csatornája mellett videón is közzétesszük.

Simor András jegybankelnökként nem sejtette, hogy az egész MNB utáni pályafutására hatással lesz a megbízatása. Leköszönése után azonban rájött. „Pontosan tudtam, hogy külföldre kell mennem dolgozni, és ott is megpróbálták megakadályozni a kinevezésemet, és most is külföldre megyek dolgozni” – mondja a G7 podcastjában Veiszer Alindának. Ennek ellenére nem dühös, és kifejezetten szándékosan nem beszél a jelenlegi jegybank tevékenységéről.

A jegybankok szerepének változásáról azt mondja: „Alapvetően megváltozott a jegybanki filozófia. A világnak volt egy inflációs időszaka, ami létrehozta a független jegybanki koncepciót. Ugyanis a jegybank, ami kormányzati függésben van, nem tudja az állami költekezés következtében megugró inflációt kordában tartani. A 2010-es években azonban a magas infláció nem volt probléma, inkább az alacsony. De facto a jegybankok már nem függetlenek a kormányzatoktól.”

Noha az infláció hiánya Magyarországon nem probléma, Simor András ezt nem tartja egyértelmű sikernek. Úgy gondolja, hogy Magyarországon a forint árfolyamának gyengülése a fő oka az inflációnak, ami sok szempontból nem szerencsés, például a magyar pénz külföldön 30-40 százalékkal kevesebbet ér, mint 8-10 éve. A felvetésre, hogy a forint árfolyama jót tenne az exportnak, azt válaszolja, ezt az eredményt a számok nem igazolják.

Simor András önkritikusan mesél arról az időszakról, amikor jegybankelnökként hagyták elszaladni a devizahitelezést. Állítása szerint céljuk volt felhívni a figyelmet a rossz irányra, eszközük azonban nem volt hozzá, és nem voltak elég erősek ahhoz, hogy szembemenjenek a magyar bankrendszer lobbijával.

A volt jegybankelnök sokat mesél londoni kiküldetéséről. Egészen közelről nézhette végig Margaret Thatcher ténykedését, és azt állítja, a Vaslady gazdaságpolitikája az egyetlen lehetősége volt a brit gazdaságnak. Ebben az időszakban tanulta meg a kapitalizmust is. Például abból, hogy kollégái, az angol bankárok busás jutalmakat tettek zsebre ténykedésükért – ugyanazért a munkáért a magyaroknak nem járt jutalom, illetve ami járt, azt azonnal az államkasszának utalták.

Végül elmondja, hogy milyen volt kiszállni a jegybank verklijéből – elmondja, hogy mennyi idejébe telt újra olvasni tudni, és azt is, hogy mi mindenről maradt le a felfokozott munkatempó miatt.